Gyurcsányterror

Olvasom, Fónay Jenő már megbánta, hogy október 22-én kezet fogott Gyurcsánnyal. Nem igazán értem ezt az 56-os ikont, hiszen négy nappal ezelőttig még úgy tett, mintha valamilyen másik bolygón töltötte volna az elmúlt éveket. Így utólag persze – kényelmetlenné vált a dolog, nem volt igazán szerencsés éppen a kamerák kereszttüzében negatívan minősíteni az egykori “harcostársakat”. A gyilkos kézfogás visszautasítása – különösen az “ünnepi események” tudatában az egyetlen helyes, morálisan elfogadható cselekedet volt. Valószínűleg igen nagy bunkó lehetek, de én mégis helyeslem ezeknek az idős, nagytudású embereknek a bátor kiállását.

Számomra egyértelműen ők lettek a nemzeti ünnep idei hősei.

Fónayt persze joggal emészti a lelkiismeret, ha nem szólt volna talán bölcs maradhatott volna. Ebben az országban él évtizedek óta, és mégsem képes hitelesen megkülönböztetni egymástól a kommunistát a normális emberektől…

A brutális rendőrattaknak viszont mindenképpen következményei lesznek. Persze nem vagyok naív (legalábbis jól titkolom…), és ilyenkor sem arra gondolok, hogy az állampolgárok tömegesen fognap pereket nyerni Gergényi szadista rendőreivel szemben. Mindenesetre elgondolkodhatunk az elbaltázott “módszerváltáson”, és feltehetjük magunknak újra és újra azt a kérdést : vajon van-e még kiút ebből a morális mélységből, van-e esélyünk ezzel a gyurcsányi diktatúrával szemben? Sajnos egyre kevesebb. Még az átkos rendszerben ponosan tudtuk és titkon reméltük – hogy megrogy, végetér egyszer az elnyomás és elérkezik a szabadság. De miben reménykedhetünk most? Formailag ugyanis demokrácia van, de a leplezetlen diktatúra nem csak hogy kopog már az ajtón, hanem véres bakancsában már ránk is rontott a nappaliban.

1989-ben a régóta halott Nagy Imrét kellett újratemetni ahhoz, hogy egy új korszakot nyithassunk a magyar történelemben. Úgy tűnik, ezúttal tizenéves fiatalokat, ártatlan aggastyánokat és/vagy kisgyermekeivel békésen sétáló kismamákat kell a sírba tenni ahhoz, hogy befejeződjön egy eszement barom véres ámokfutása…

A vak is láthatta, mi folyik ebben az országban évek óta. Mára pontosan tudjuk, hogy Gyurcsány furmányos konspirációi már az Orbán-kormány utolsó időszakában megkezdődtek. Mégis hiábavaló lett volna az igyekezet, ha a személyes ambíciók nem találkoznak a társadalmi többség lelkes támogatásával. Így vagy úgy (mégha voltak is csalások 2002-ben) a mai erkölcsi és gazdasági nyomorunkat – tulajdonképpen csak magunknak köszönhetjük. A polgári kormány egykori leváltása sokkal nagyobb hiba volt, mint 2006-ban a hatalomban tartani a szocialistákat. Ugyanis a “baloldal” kezdettől fogva csak arra használta a kormányzati hatalmat, hogy ismételten kiépítse a diktatúra egykori intézményrendszerét – természetesen a demokrácia álarca mögé bújva. A főpróba sikerült, az eredményt megtapasztaltuk hétfőn. A közpénzen finanszírozott titkosszolgálatok, a pártpolitikai célokra eszközként felhasználható rendőrség, a politikai (és pénzügyi) pórázon függő agymosó-médiaközpontok nyíltan beálltak a sorba, és függetlenségüket rég feladva a diktatúra igazi gerincét jelentik ma. Ehhez társult még a független intézmények jogainak durva korlátozása, a közhivatalok átpolitizálása – végül, de nem utolsó sorban a parlamentáris diktatúra bevezetése.

Milyen érdekes, hogy a szociálliberálisok egyfolytában a parlamenti politizálás kizárólagosságáról szónokolnak, (a meglévő mandátumtöbbségükkel aljas módon visszaélve) eközben minden lehetséges alkalommal megpróbálják kirúgni a hokedlit az ellenzék lába alól.

Miközben “engedély nélkül összegyűlt tömeg”-ről harsog a kormánypárti médiák többsége, (a közvéleménykutatási adatokat ismételten meghamisító Népszabadságról már szót sem ejtek…) nagyvonalúan megfeledkezik arról, hogy a nemzet ünnepén (!) felvonuló embereknek semmiféle engedélyre sincs szükségük arra, hogy (akár többen, vagy magyar zászlóval csoportokba verődve) az utcán tartózkodjanak. Ki hallott már arról, hogy ilyenkor is csak engedéllyel lehet az utcán lenni? Mégis, vajon kinek az engedélye kell hozzá? Talán személyesen Gyurcsányé? No persze.

Ma délután elképedve hallgattam Csintalant a Hír-TV-ben, akivel (sajnálom) ezúttal egyáltalán nem tudtam egyetérteni. Gyurcsány kimutatta a foga fehérjét, elunta a “demokratikus színjátékot”, és ehhez asszisztált lojálisan az állampárti “rendőrség”. Az az símaszkba csomagolt csürhe, amely lassacskán “műveleti területté” nyilvánítja a fél országot. És akkor jön Csintalan, és kétségbeesve mentegetni próbálja ezeket az ÁVÓ-s vadállatokat. Azon gondolkodtam, hogy azonosító jelvény nélkül csak annyi joguk volt intézkedni, mint lett volna nekem, vagy bárki másnak az utcán. Ha belémrúg, én is megrugdoshatom, nem hivatkozhat hivatalos személy elleni erőszakra. Miután teljesen törvénytelenül léptek fel, alapjog lett volna az arányos önvédelem. Ha viperával támad rád válaszolhatsz bottal, ha kardlappal tör feléd nyugodtan előhúzhatsz egy kést, ha puskával lő feléd, valószínűleg te is visszalőhetsz.

Kíváncsian várom a jogvédő szervezeteket, miként bírkóznak majd meg a jogállamiság helyreállításával, lesz-e elég kitartás és bátorság bennük, hogy sikerrel végigvigyék ezeket a reménytelennek látszó ügyeket, hogy legalább valamiféle minimális erkölcsi jóvátételt csikarjanak ki ebből a hatalomból.
Miután a “pártatlan” ügyészség éppen a mai napon utasította el a Gyurcsány ellen tett fideszes feljelentést, látva hogy a “független” bíróságok futószalagon hozzák a statáriális ítéleteket : igen komoly kétségeim vannak. Szerencsére a remény hal meg utoljára.

Tudjuk, a demokrácia törékeny adomány, akárcsak a gyermeki lélek. Könnyű kárt tenni benne, de irgalmatlanul nehéz azt gyógyítani…

Gondolkodó sarok :

“Olvasom az emberek beszámolóit, és alig hiszem el, hogy ilyesmi előfordulhat Magyarországon. Én is sokszor megírtam már, hogy Gyurcsány egy idióta, öntelt diktátor, egy elmebeteg : de magam sem hittem volna, hogy ez az eszelős a tömegbe lövet – és éppen a nemzet ünnepén. És éppen ő, aki reggel az “Apró-házból” tette ki a lábát. Nincs megbocsájtás, én “NEVEKET AKAROK HALLANI”. Ennek az alaknak Hágában van a helye – de “istenemre mondom”, nem hullatnék könnyeket érte, ha valahol másutt végezné be a sorsát. A vadállat rendőröknek pedig csak azt üzenném, hogy valaki egyszer az anyjukat és a gyereküket verje úgy félholtra, mint ők tettek azt a békés, ünnepelni vágyó emberekkel. Csak nekünk ne panaszkodjanak utána. És majd elfelejtettem : őket nem akarja látni ez a nemzet az utcán, amikor a gyurcsányi megszorítások ellen demonstrálnak, DÖGÖLJÖN ÉHEN VALAMENNYI. Ha nem tetszik a gyurcsányi-zsold, keressenek inkább másik foglalkozást maguknak…”

(api01, justicia. uw. hu)

“A nép(*) véleménye : Amikor a vesztes vezér megkapta a GYŐZTES ellenfél májusi beszédének hangfelvételét, nyílván úgy érezte : “most ekaptalak!” Nemcsak revánsot vehet, nemcsak bosszút állhat, most megsemmisítheti Gyurcsányt. Másfél hónapon keresztűl nagy gonddal készítette elő a csapdát, szervezte a nagy hajtóvadászatot, s annak megkezdése óta minden erejével űzi, hajtja-nem ereszti a NAGY vadat. Mert csakugyan elkapta. Csakugyan megsebezte. Megérezte a vér szagát, s azóta vadul űzi, rohan utána, se lát, se hall. Úgy érzi még mindig szorítja a foga között, és képtelen elhinni, KICSÚSZOTT, MEGMENEKÜLT. HOGY GYURCSÁNY MEGINT GYŐZÖTT! – s ő megint vesztett : és már nem csak talán, VÉGLEG!
Ennél alpáribban nem tudunk fogalmazni, mi nem önök vagyunk, csak remélni tudjuk értik miről beszélünk!”

http://api01.blogdreams.hu/

Lúdas Matyi kommentár: Volt ezután még egy tipikusan mániás pszichopata Orbán-fóbiás megnyilatkozás is, de nem terheljük olvasóinkat ilyennel, mert a csapból is ez folyik. Megjegyezzük, nem szeretjük Orbán Viktort.

Reklámok
Published in: on 2006 október 28, szombat at 06:31  Hozzászólás  

The URI to TrackBack this entry is: https://ludasmatyi.wordpress.com/2006/10/28/gyurcsanyterror/trackback/

RSS feed for comments on this post.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: