Újabb beszámoló

Akaratlanul is belekeveredtem a tegnap este (okt. 23.) történtekbe. Amit ekkor láttam, azt soha életemben nem felejtem el. Ajánlom ezt a beszámolót azoknak az okostojásoknak, akik a TV előtt ülve osztanak “szakértői véleményt” az ügyben a kocsmákban és különböző fórumokon.

Barátnőm anyukája félt egyedül munkába indulni, mikor meghallotta mi megy odakint. Ezért elkísértük (barátnőm, a bátyja és én). A kisebb mellékutcákon sikerült eljutnunk a villamosig, ahol elbúcsúztunk és hazafelé vettük az irányt. Mire megérkeztünk már az utcánkban is hatalmas tömeg állt. Kicsit szemlélődtünk és észrevettük, hogy a rendőrség tőlünk alig száz méternyire farkasszemet néz velünk. A tüntetők közt voltak fiatalok, öregek, lányok és háziasszonyok is (még egy mozgássérültet is láttam, zászlóval a kerekesszékén).

Itt jegyzem meg, hogy aki még egyszer csőcselékről beszél és focihuligánnak titulál minden tüntetőt a fülem hallatára, az számítson egy visszakézből kapott pofonra.

Hirtelen egy emberként megindult a tömeg felénk, mivel rohanni kezdtek a rendőrségi tűz elől. Könnygázgránátokat lőttek közénk és a menekülőkre gumilövedékkel lőttek. Nem csak a Rákóczi úton állókat támadták, még a kis utcákon sétáló emberek is kaptak a gázból. Mi is az utcánkban álltunk mikor megjelent a fejünk felett egy gránát. Mondanom sem kell, nekiiramodtunk. Észrevettem, hogy barátnőm lemaradt, mivel egy teljes sebességgel araszoló öragasszony feltartotta. Megfordultam érte, fellökve egy velem szemben rohanó öltönyös alakot és miután megragadtam a kezét együtt futottunk a kapuig. Egy cammogó, furcsa alak jött oda és az orra alatt motyogott valamit (egy cingár, hétköznapi ipse volt). Először azt hittem csak részeg, de megláttam egy szakadást a dzsekijén. Egy nő megkérdezte mit akar, erre felhúzta a hátán a lyukas dzsekit. Olyan látvány tárult elénk, amit ha nem a saját két szememmel látok, lehet nehezen hiszek el bárkinek is. Szó szerint kilyuggatták a szerencsétlent. Egy hatalmas seb tátongott a háta közepén épp egy gerinccsigolyája helyén, egy kisebb húscafat még mindig ott lógott miközben ömlött belőle a vér. Azt nyögdécselte, hogy a rendőrök hátbalőtték amikor elfutott. Az emberek körécsődültek, valaki mentőt hívott. Páran felvetettük, hogy inkább a közeli Rókus kórházba kéne vinni, de az utcát ellepték a sajtósok. Körülállták és több kamerával is felvették azt az undorító sebet ami még akkor is csúnyán vérzett (érdekes módon egy TV hírműsorában sem láttam az erről készült felvételeket, pedig még akkor is kameráztak mikor a mentőhöz kísértük). Míg a mentőkocsira vártunk valaki elsősegélyt nyújtott neki és bekötözte a sebét. Ezalatt az embereket kiszorították a környékről és az utcánk kijáratát elállták a pajzsos rohamrendőrök és lóháton ülő kollégáik sorfalával. Elvileg nincs kijárási tilalom, mégsem engedték haza az itt lakókat.

-Houruck-

Published in: on 2006 november 1, szerda at 00:12  Vélemény?  

The URI to TrackBack this entry is: https://ludasmatyi.wordpress.com/2006/11/01/ujabb-beszamolo/trackback/

RSS feed for comments on this post.

Hozzászólás