Lovas István nyílt levele a jobboldalhoz

2006.11.07. 13:58:47

Az összevert, statáriális gyorsasággal elítélt tüntetőket is csak és kizárólag egy magánkezdeményezésből létrejött alapítvány, Gaudi-Nagy Tamás Nemzeti Jogvédő Alapítványának ügyvédei védték. A világ legnagyobb újságíró-szervezetének fogalma sincs hivatalosan arról, hogy békés tüntetők szemét lőtték ki, fejét lékelték meg, kismamákat, öregeket és papokat vertek a “rend” gyurcsányi őrei, központi parancsra. A jobboldal mindezt tétlenül nézi és nézte.

A JOBBOLDALI OLVASÓKNAK

Kedves jobboldali olvasók!

Érdemes lenne az “egyik” lényegre is egy pillantást vetni.

A fordulat évétől számítva 2010-re már húsz év telik.

Annak ellenére, hogy kétszer választottunk jobbközép kormányt és azoknak együttesen nyolc év idejük volt, néven nevezhető intézményrendszer híján vagyunk most, mint ahogyan a következő választások idején is.

Arra pedig semmiféle garancia nincs, hogy ha újra megnyerjük a választásokat (amelyeket elveszteni még az eddigi két országos választások elvesztésénél is jóval nagyobb művészet lesz), az általunk megválasztott kormány nekidurálja-e magát és végre valahára létrehozza-e azt az intézményrendszert, amelynek alapját a második világháború után a mai kormány törvényes elődje elpusztított.

Nyilván tudják, hogy az összevert, statáriális gyorsasággal elítélt tüntetőket is csak és kizárólag egy magánkezdeményezésből létrejött alapítvány, Gaudi-Nagy Tamás Nemzeti Jogvédő Alapítványának ügyvédei védték – eltekintve természetesen a magán úton felkért jogi képviselőktől.

Nyilván azt is tudják, hogy ma Magyarországon mindeddig nem akadt egyetlen emberjogi vagy újságíró-szervezet sem, amely eljuttatta volna – a nemzetközi szervezetek által fogyasztható formában – annak hírét, amit a Gyurcsány-kormány és erőszakszervezetei követtek el Magyarországon.

Egyetlen példa: a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Újságíró Szövetségnek – a világ legnagyobb újságíró-szervezetének – fogalma sincs hivatalosan arról, hogy mi történt Magyarországon. Arról, hogy békés tüntetők szemét lőtték ki, fejét lékelték meg, kismamákat, öregeket és papokat vertek a “rend” gyurcsányi őrei, központi parancsra.

A jobboldal mindezt tétlenül nézi és nézte. Nem kérte számon a kormányon lévő, általa megválasztott pártoktól, hogy miért nem építik ki, illetőleg építették ki annak az intézményrendszernek legalább az árnyékát, mint ami a globalizációbarát, balliberális oldalon olyan természetességgel működik, hatalmas közvetett és közvetlen állami támogatással, aminek a tényét magyarázni sem kell.

Nagy teret foglalna el egy olyan elemzés, amely annak okait vizsgálná, hogy a jobboldal pártjai mindezt miért mulasztották el. Az elemi szolidaritásérzés hiánya, a korlátoltság, a saját érdekek felismerésének képtelensége, a gyávaság, a folyamatos öngólrúgási kényszer, a Stockholm-szindróma (a kínzók kezei csókolgatására irányuló kényszeres magatartás), a korruptság, a csöpögtetett előnyök – az okok sorolhatóak.

Az önkormányzati választásokon elért jobboldali győzelem utáni eufória, a Gyurcsány-féle hazugságok sokakat sokkoló hatása, az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójának élménye, a Gyurcsány-rendőrség brutális fellépése, valamint a “Máriusz-effektus” hatása a Fideszt megmozgatatta egy rövid időre, de, mint a máris szaporodó jelek mutatnak rá, minden kezd visszazökkenni a korábbi vágányba.

Csupán egyetlen példa: a Fidesz hivatalosan nem tiltakozott azért, amiért a közismert elkötelezettségű Gönczöl Katalin vezeti azt a bizottságot, amely a rendőrség “magatartását” vizsgálja, miután Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke e vizsgálatra felkérte a magyar kormányt. A Gönczöl-vezette bizottság jelentésének eredménye borítékolható. Az is, hogy az Európai Bizottság a Gyurcsány/Gergényi csapatot nagyjából felmentő jelentéssel kapcsolatos, Gönczöl elfogultságát hangoztató késői reklamáció esetén azt válaszolja, hogy “Miért nem tetszettek időben tiltakozni?”. Amivel nem csak az igazság uniós pertraktálása esik kútba, de sok ember munkája is. Olyanoké is, akik aprólékosan gyűjtötték össze az inkrimináló szöveges és képi információkat.

Ez csupán egy példa volt arra, hogy a jobboldalt képviselő párt a saját és oldalának érdekét a jelek szerint képtelen következetesen képviselni.

Hogyan várhatjuk el tehát, hogy e párt 2010-re kormányra kerülve mintegy varázsütésre elkezdi kiépíteni azt az intézményrendszert, amelynek hiánya eddig nem zavarta?

Teljesen egyértelműnek tűnik, hogy 16 és félévnyi tétlenség után a jobboldalnak lépnie kell.

Holott a jobboldal mormotaként alszik.

Még legélesebb szemű újságíróink sem vették észre például azt az elementáris változást, ami csak az utóbbi években következett be a jobboldal kárára például a kultúra néhány területén: míg pár évvel ezelőtt még a konzervatív kiadók könyveit – noha korlátozottan – terjesztették, ma már a terjesztésük előtt átléphetetlen korlátok emelkednek. Ma már nem csak a szupermarketek könyvespolcain nem találhatóak e kiadók könyvei, de a nagy könyváruházakéban sem.

Ugyanezek a korlátok működnek a filmterjesztés területén: a másik oldalnak nem tetsző nem csak magyar, de külföldi filmek terjesztését egyszerűen megakadályozzák, mint azt az Európa nagyvárosaiban vetített Farkasok völgye című török film magyarországi bemutatásának tilalma is mutatja. Annak ellenére, hogy e film az állítólag csupán anyagi érdekeket néző filmterjesztők pénztárcáját tovább dagasztotta volna.

Ahogyan csak korlátozott mértékben tudjuk terjeszteni könyveinket, filmjeinket, zenénket, ugyanúgy nincsenek olyan emberjogi vagy újságírói szervezetek, amelyek a világ közvéleményét tájékoztatnák arról, ha az emberi jogsértések áldozatai jobboldaliak.

Minden szervezet, minden intézmény, minden egyesülés a másik oldalé. És minden potens alapítvány is. Azé a másik oldalé, amely képes lenne törvénnyel korlátozni az alapítványok működését, ha a még kormányon lévő jobboldal munkája eredményeként ma számára nem tetsző külföldi források támogatnák mindannak ellenkezőjét, mint amit Soros alapítványai két évtizede támogatnak.

A halaszthatatlan feladat: magának a jobboldalnak kell létre hoznia saját intézményrendszerét és ennek az intézményrendszer alapját képező anyagi bázist, vagyis gazdasági szervezeteket.

Ha a második világháború előtt oly sikeresen működött a “Hangya” Szövetkezet, miért ne működhetne ma is egy ehhez hasonló, a mai kor “kihívásaira” is válaszokat adni képes gazdasági szervezet, amely nem a globális tőkére támaszkodik és – mint ilyen esetekben mindig történik – nem azt táplálja, hanem a magyar vállalkozóknak nyújt segítséget?

Miért nincs egyetlen olyan szervezetünk sem, amely kihasználná azt az óriási potenciált, amelyet a külföldön dolgozó magyarok jelentenek? Csupán egyetlen példa: a nanotechnológia területének élén nem egy magyar tudós áll, Németországban, Belgiumban, az Egyesült Államokban. Akik politikailag is teljes mértékben velünk éreznek együtt.

Azt se feledjük el, hogy Írország talpra állásának motorja az Amerikában élő ír-amerikaiak írországi befektetése volt.

Mi megtapasztaltuk, hogy eddig minden, felülről indult, olyannyira ígéretes kezdeményezéseknek is milyen vége lett. Gondoljunk a polgári körökre, amelyek kihunyásával páratlan kincs ment veszendőbe.

Kedves jobboldali olvasók, miért nem vesszük végre kezünkbe sorsunkat, ha már a politika tesz a fejünkre?

Nem lehetne létrehozni egy alapítványt, amelynek például háromtagú vezetését Önök választják meg olyan emberekre szavazva, akikben tökéletesen megbíznak, akik nem habókos álmokat kergetnek, hanem akik eddig – például a már említett Gaudi-Nagy Tamásra gondolva – tetteikkel és óriási munkájukkal bizonyították, hogy mire képesek? És miért ne lehetne kiválasztani valakit például azon, kifejezetten a nemzeti érdekeket szem előtt közgazdászok közül is, akik egymás után jelentetik meg briliáns elemzéseiket a Magyar Nemzetben?

Egy ilyen, kezdetben közadakozásból induló alapítvány Önök által megválasztott vezetői azután kidolgozhatnák azt a tervet, amely iránytűként szolgálna a hiányzó intézményrendszer kialakításában, és konkrétan bemutatná, mely területeken kellene megindítani a munkát.

Ha ez az alapítvány sikereket ér el, e siker alapján tárgyalhatna majd egy általunk megszavazott kormánnyal is, amelynek már ez esetben jóval nehezebb lenne még további évekkel elódáznia azt a munkát, amit kutyakötelessége lett volna eddig is elvégeznie.

Amennyiben úgy gondolják, hogy mindez, amit Önöknek írtam, felesleges, gyűrjék össze ezt az oldalt és dobják ki a szemétkosárba.

APRIL H. FOLEY
Az Egyesült Államok budapesti nagykövete

Tisztelt Nagykövet Asszony!

Idézek a Magyar Nemzet október 30-i számában Rendőrattak a Magyar étteremben főcímmel és Vacsorázó vendégeket is elvert a maszk mögé bújó, azonosító jelzés nélkül intézkedő hatóság című cikkéből: “Az étteremben amerikai vendégek is voltak, ők egy órán keresztül a mellékhelyiségben bujkáltak, az eset után arról beszéltek, hogy ilyen eljárást csak a Dél-afrikai Köztársaságban, az apartheid-rendszerben láttak. Megvertek egy kanadai férfit és egy német házaspárt is, több vendég sírógörcsöt kapott”.

Ön egy olyan országot képvisel, amely – állítása szerint – az emberi- és szabadságjogok betartását, a demokrácia elveinek megfelelő működését igen fontosnak tartja. Nyilván ennek kifejeződése, hogy az Ön minisztériuma a világ országairól évente emberjogi jelentést állít össze.

Ha Ön teljes képet kíván nyerni arról, hogy mi történt október 23-án a szovjet birodalom és helytartói ellen vívott magyar forradalom ötvenedik évfordulóján elsősorban Budapesten, ajánlom, olvassa el részletesen az egyik szemtanú, az amerikai-magyar történész, George Handlerynek a Brussels Journal-ban megjelent, igen részletes beszámolóját.

Ha az sem elég, olvassa el a szintén amerikai állampolgár Katharine Cornell Gorkának (Átmeneti Demokrácia és Nemzetközi Biztonsági Intézet egyik igazgatója) október 24-i beszámolóját.

Ön kötelességét mulasztotta el nem csak akkor, amikor a Magyar vendéglőben megfélemlített amerikai állampolgárok ügyében nem lépett fel, de akkor is, amikor elmulasztotta nyilvánosan és súlyosan elítélni a Gyurcsány-kormányt azért a brutalitásáért, amelyet a rendőrség a miniszterelnök utasítására alkalmazott békés tüntetők ellen.

Az Ön egyik elődje, Nancy Goodman Brinker ideérkezése után két hónappal, 2001 novemberében nyilvánosan tiltakozott a magyar politikai elit köreiben állítólagosan tapasztalható olyan fokú antiszemitizmusról, amelyet ő a világon sehol nem tapasztalt. Brinker nagykövet egyébként később újságírói kérdésre sem tudott akár egyetlen ilyen, állítólag hallott kijelentést idézni. Ami nem csoda, ugyanis az Ön elődje akkor az Orbán-kormány ellen hazudott.

Ön most a békésen tüntetők szemét kilövető, gyermeküket védő anyákat, életüket tisztességgel végigdolgozó nyugdíjasokat, papokat és immunitást élvező országgyűlési képviselőt összeverő rendőri brutalitás ügyében hallgat, Gyurcsány kormánya érdekében.

Ön most melyik emberjogi mércéjét vette elő? A hallgatásét, amellyel visszamenőleg és előre hiteltelenné teszi bármilyen itteni amerikai megszólalást emberjogi ügyekben?

Netán – beszéljünk egyszer nagyon nyíltan – tart Tom Lantos és Charles Gatit köreinek, illetve a budapesti irodával is bíró Freedom House-ra a kezüket szintén rátett neokonzervatívok rosszallásától?

Nyilván tudja: amerikai orvoskutatók szerint 655 000 irakinak kellett meghalnia azért, mert megszállták Irakot. Ehhez a tömeggyilkossághoz képest persze eltörpül a “kis budapesti csetepaté”. Bagdadot és a világ e tájékát pusztán egy dolog köti össze. Neokonzervatívjaik “térségbeli” politikája iszonyatos következményekkel bukott meg ott is és itt is.

Lovas István

Advertisements
Published in: on 2006 november 8, szerda at 02:12  Hozzászólás  

The URI to TrackBack this entry is: https://ludasmatyi.wordpress.com/2006/11/08/lovas-istvan-nyilt-levele-a-jobboldalhoz/trackback/

RSS feed for comments on this post.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: