Székely fiatal magyar börtönben

(2006. november 9.)

Pénteken (október 13-án) a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézményben tartott kihelyezett ülést az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága, amelyen a képviselők mellett részt vettek a kormány, a rendőrség, az ügyészség, az elmúlt napokban a 2006. szeptember 18-20. közötti események kapcsán büntetőeljárás alá vont személyek védő ügyvédeinek, és különböző emberi jogi szervezeteknek képviselői. A téma a rendőri túlkapások, az előzetes letartoztatás kényszerintézkedésének indokolatlanul gyakori alkalmazása, büntetlen előéletű, ártatlan, vagy csekély súlyú bűncselekményt elkövető fiatalokkal szemben alkalmazott az aránytalanul szigorú elsőfokú bírói ítéletek

A Szabadság téri eseményeket követően a rendőrség kb. 150 fiatalt vett őrizetbe, jelentős részük előzetes letartóztatásba került. Valódi garázda cselekménnyel csak töredékük vádolható. Sokan közülük ott voltak a Szabadság téren, de ezek jelentős része bár a garázdaságok elkövetésekor a helyszínen volt, azoknak csak passzív szemlélője volt. A legtöbb rendőri visszaélésre szeptember 20-án, szerdán éjszaka került sor, amikor a hatóságok a Blaha Lujza tér, Oktogon, Dob utca környékén számos fiatalt vettek őrizetbe, sokakat közülük súlyosan bántalmaztak. Kevesen tudják, hogy e visszaélések elszenvedői közt nemcsak magyar állampolgárok voltak. A rendőrök ezen az éjszakán súlyosan bántalmaztak két perui állampolgárt, akik egy gyorsétterembe mentek le otthonukból. A visszaélések nem kímélték a határon túli magyarságot sem. A 21 éves erdélyi, egy Marosvásárhely közelében fekvő Kis-Küküllő menti faluból, Küküllőszéplakról származó B. Mihály életében először látogatott Budapestre. Nem vett részt egyetlen tüntetésen sem. Az említett éjszakán többekkel együtt a 906-os éjszakai busz Blaha Lujza téri megállójában állították elő a rendőrök, akiknek a székely fiatal azonnal megadta magát. Mihály azóta is előzetes letartóztatásban van, szabadlábra bocsátási kérelméről a jövő héten dönthetnek. A kizárólag az őrizetbe vételt foganatosító rendőrök vallomására épülő képtelen vád szerint a mesterségesen kreált “csoport” tagjai, akik előtte soha nem találkoztak, az őt igazoltató rendőrökre kövekkel támadtak. A közterületi videokamerák felvételei, más esetekhez hasonlóan, itt is hiányoznak. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint a vád csak alapos gyanúra épülhet. Az alapos gyanú feltétele, hogy a gyanúsított konkrét, egyedi cselekményére, a vád tárgyát képező elkövetési magatartásra nézve minden kétséget kizáró, egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre. Az ügyben érintett, elfogult tanúk vallomása a vádat önmagában nem alapozhatja meg. Az őrizetbe vételt foganatosító rendőrök elfogultak, ezért minden olyan előzetes letartóztatást foganatosító végzés, vagy olyan elsőfokú bírói ítélet, amely kizárólag az ő vallomásukra épül, jogsértő.

B. Mihály ügye nemzetközi jogi, diplomáciai jelentőséggel is bír, hiszen Magyarországon egy másik állam, 2007-től másik Európai Uniós tagállam, Románia, történetesen magyar nemzetiségű állampolgárát a nyílt utcán, törvénytelenül őrizetbe vették, és hetekig előzetes letartóztatásban tartották. Magyarország megmaradt nemzetközi hírnevét tovább rombolja, ha más államok polgárai, akik rossz időben, rossz helyen tartózkodnak, börtönbe kerülhetnek, vagy, amint az a peruiakkal történt, súlyos bántalmazás áldozatául esnek. Az erdélyi magyarok a magyar hatóságoktól nem számíthatnak humánusabb eljárásra, mint az őket nacionalista indulatból zaklató román rendőröktől. A magyar hatóságok, rendőrök, ügyintézők, BKV-ellenőrök, parkolóőrök az erdélyi magyarokat az elmúlt évtizedben rendszeresen alázzák meg, lerománozzák őket, sértő, lekicsinylő hangnemben beszélnek velük. Munkavállalási, bevándorlási ügyekben a kínai, vietnami, ukrán vendégmunkás, ha van pénze, kedvezőbb elbánásban részesülhet, mint a határon túli magyar. Milyen anyaország az, amely határon túlra szakadt gyermekeivel így bánik.

Mihály sorsa a közeljövőben remélhetően rendeződhet. A határon túli magyarok magyar hatóságok általi rendszeres megalázásának problémája azonban hosszú távú megoldásra vár, amely nem halogatható. A rendőrök, közigazgatási tisztviselők, és más hatóságok számára nemzetismereti alapképzésben kell, hogy részt vegyenek annak érdekében, hogy, ahogy más országokban megszokott, szeressék saját nemzetüket, tiszteljék zászlónkat, himnuszunkat és más nemzeti jelképeinket, s tisztában legyenek azzal a ténnyel, hogy a Kárpát-medencében, a Magyar Köztársaság határain kívül, szülőföldjükön magyarok is élnek, akik legyenek bár román, szlovák, ukrán, vagy szerb állampolgárok, mégis testvéreink.

Magyar Attila István
A szerző ügyvéd, egyetemi oktató, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő partnere
Megjelent a Magyar Nemzet c. napilap 2006. október 18-i számában

www.nemzetijogvedo.hu

Advertisements
Published in: on 2006 november 10, péntek at 02:18  Hozzászólás  

The URI to TrackBack this entry is: https://ludasmatyi.wordpress.com/2006/11/10/szekely-fiatal-magyar-bortonben/trackback/

RSS feed for comments on this post.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: