Vélemény: Széthúzás miatt ült le a forradalom

2006.11.19. 01:50:19

A hazai nyilvánosság legnagyobb hatású eszközein (tévék) kellene megvitatni az olyan fontos kérdéseket, mint amilyenekre csak a kevesek számára elérhető internet ad lehetőséget. Abból is látszik, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság, hogy a legfontosabb magyar érdekű kérdésekre soha nincs műsoridő és lehetőség. A soron következő feladatokról és helyzetről két építő jellegű hozzászólást olvastam, ezekre reagálnék röviden, majd javaslattal állnék elő.

Zádori Mónika pár hete – többek között – kifejtette, hogy ” senki sem képes engedni véleményéből ” annak érdekében, hogy szabaduljunk meg végre a hazug, vérszívó hatalombitorlóktól. Majd azt tanácsolta, hogy legyen összefogás azok között, akik fölismerték már, hogy mi folyik nálunk. Együtt mindenre képesek vagyunk – zárta sorait. Ezzel tökéletesen egyet értünk, csak arról a lényegi kérdésről hallgatott, hogy a politikai küzdelmekben résztvevő értelmiségiek és szervezetek miért megosztottak ennyire? Miben megosztottak? Milyen érdekellentétek feszülnek köztük, amikor a haza sorsáról van szó?

Ha nem tudjuk az okokat, akkor a megoldást nehezen találjuk meg. Márpedig – láthattuk – a Kossuth-téri tüntetők önjelölt és kikiáltott vezetői között is igen nagy széthúzás volt. Akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna egy irányító személyiségre, akinek legalább tekintélye lehetett volna, a szanaszéjjel húzó szándékok között. Több hét sem volt elegendő nekik arra, hogy maguk közül válasszanak egy rangos valakit, aki képviselhette volna őket és akit a többi szereplő és szervezet is elfogadott volna. Lehet, hogy a célok sem voltak már közösek? Ez pedig nagy baj, ha nincs egyetlen, egységes nagy cél. A vezetési hierarchia szabályait nem lehet kikerülni, még spontán népmozgalom esetében sem. Tehát ezekre a fölvetésekre csak azt tudom válaszolni, ráolvasással nem lehet összefogást megvalósítani.

Pár napra rá, ebben az ügyben megszólalt Siklósi András is, aki azt írja, hogy megkerülhetetlen fontos kérdés a vezér kérdése. Helyesen állapítja meg, hogy ma nincs nemzeti oldal (politikai értelemben), legfeljebb egymással is marakodó kicsinyes csoportocskák. Még egyszer megjegyzem – ha valaki
korábbi soraimból esetleg mást olvasott ki -, hogy Papp doktornál senki sem vitatta szakmai, emberi nagyságát, képességeit, csupán békegalambos, szenteskedő üzenetein ütköztünk meg és a megalkuvásra, árulásra hajlamos szerepének lehetséges veszélyét jeleztük. Ez pedig kötelességünk volt. Fontos volt erről szólni, hiszen van olyan nemzeti honlap, amely még mindig Papp doktorban látja a nemzet megmentőjét. Érdekes módon Papp doktort egyáltalán nem zavarta az a tény, hogy olyan lapoknak és hírforrásoknak is nyilatkozott az utóbbi években, amelyek a magyarság esküdt ellenségei.
Amikor jelentős tömegek többhónapos áldozatot hoztak a magyar ügy érdekében, kint a hideg utcákon, tereken, akkor szinte tüntetően távol marad az a hatalomkiszolgáló értelmiség, amelyik nemzeti elkötelezettségűnek hazudja magát.

Azok neveit is megjegyeztük, akik semmiben sem segítették a Kossuth-téri tüntetőket, hanem a fejlemények kivárásában érdekeltek. Nem tudunk arról, hogy Papp doktor, Makovecz Imre és békegalambos társaik valaha is együtt meneteltek volna a tüntetőkkel, vagy ott aludtak volna a jeges
sátrakban, éhezve és fázva. Azt viszont láttuk, hogy alig kezdődött el a Kossuth-téri tüntetés és már Makovecz Imre rohant Szili Katalinhoz egyezkedni…… Papp doktor és békegalamb egyesülete csinált egy olyan képmutató Imanapot, amelynek semmi értelme nem volt, hiszen ezzel is az emberek cselekvőképességét akarták leszerelni. Akkor, amikor a harcot kéne fölvállalni és folytatni, belső ellenségeinkkel szemben.

Mert már régen nem politikai ellenfelekről van szó nálunk, hanem fizikai létünkre törő belső ellenségről, akik évtizedes alattomos népirtást folytattak a magyarság ellen. Ám október 23-án megmutatták azt is, hogy hatalomban való maradásuk érdekében ölni és gyilkolni is képesek, idegen zsoldosok fölhasználásával. Tömegméretű vérengzést hajtottak végre szent nemzeti ünnepünkön. Vegyük tudomásul, hogy bár teljesen más a történelmi helyzet, de a történelmi párhuzam abban azért érvényes, hogy ma Magyarországon csak egy oldal van. Ahogy 1956-ban is csak egy oldal volt, a magyar nemzet oldala. A magyar igazság oldala. Akkor az oroszokat leszámítva csak az ávósok voltak az ellenségeink, akikkel könnyen elbántunk volna.

Most is csak a magyar oldal van, a magyar nemzeti érdek oldala, a magyar többség oldala. S, akik ez
ellen vannak, ők egy törpe vérszomjas kisebbséget alkotnak, de sajnos a sajtóhatalmon keresztül a tényleges hatalmat is ők bitorolják. Ma nem egy jól látható, egységes ÁVO-s szervezettel állunk szemben, hanem azokkal, akik az intézményekben, cégeknél, szervezeteknél vannak, különböző – hatalomközeli – posztokon. Ez a magyarellenes kisebbség hozta meg a magyar többség számára a magyarellenes törvényeket is. A demokrácia intézményei önkényesen, részrehajlóan – s ez sem túlzás – maffiaszerűen működnek. Hiszen valódi nyilvánosságról nem beszélhetünk, mert a hírcsatornák és a tájékoztató eszközök a bűnös hatalom érdekeit szolgálják. Jóideje a nyílt diktatúra néz farkasszemet velünk, de mi nem félünk. Az idegen érdekeket ők szolgálják. Miközben a magyar közvéleményt és társadalmat félretájékoztatják és folyamatos megfélemlítésben tartják. Ellenvéleményeknek, nemzeti érdekű
mondanivalóknak sehol sem adnak helyet. Tömegakaratot ma már csak az utcán lehet kifejezni és megvívni. Ők – a bűnös hatalom – kényszerítettek bennünket ebbe a helyzetbe, s ehhez a helyzethez kell alkalmazkodnunk és tartósan berendezkednünk.

Egy szó mint száz. A már meglévő honmentő személyeknek, tekintélyeknek, ilyen-olyan szervezeteknek egy asztalhoz kell leülniük és kidolgozniuk a soronkövetkező lépéseket, a hatalom megtörésére. De csak a néppel együtt menetelve! Aki nem képes a magyar néppel együtt menetelni, az jobb ha már most kiáll a sorból! Nincs szükségünk szobaforradalmárokra, akik meleg fotelekből üzengetnek, hogy mit kéne
tenni…. Ha a megszólítottak nem képesek egy asztalhoz leülni és nem képesek közös döntést hozni, akkor a magyar népet még könnnyebben fogják a vágóhídra küldeni. Ez pedig már azok felelőssége is lesz, akik nem voltak képesek összefogni. Azt se felejtsük még el, hogy a legnemesebb célok is kudarcot vallanak, ha rossz a szervezés. Jó szervezés nélkül semmi sem megy….

2006.11.18
Balla Gábor
(Magyar Oldal)

Advertisements
Published in: on 2006 november 21, kedd at 02:13  Hozzászólás  

The URI to TrackBack this entry is: https://ludasmatyi.wordpress.com/2006/11/21/velemeny-szethuzas-miatt-ult-le-a-forradalom/trackback/

RSS feed for comments on this post.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: