Abaújból jöttem

Vonaton…
Nem tudom, megfigyelték-e, a fővárosi “viszonylatokon” – ahogy a BKV finomkodó udvariassággal nevezi saját lepusztuló járműveit ma már az utasok nem egymással szemben ülve teszik meg a kirótt utat, hanem még véletlenül sem nézve a szembenülő utasra inkább mindkét lábával az utastér felé fordul. Teszi még ezt azon az áron is akár, hogy akadályozza az álló utastársakat.

Ami még ennél is érdekesebb, hogy a minap Abaújban dolgom lévén, vonattal utaztam Szerencsig. Régen nem jártam Abaújban, s arra az utakra emlékeztem, amikor a hosszú vonatos utak alkalmával a szembenlevők egymás szemébe néztek, Uram bocsá’ még köszöntek is egymásnak. Aztán jött a kerékkopogtató bácsi a hosszú kalapácsával a vagon kerekét megkocogtatta. Az induláskor a pirossapkás vasutas hóna alá csapva az indító tárcsát feszesen tisztelgett, s a szerelvény “szikraesőt fújva” megindult. Csak a szerelvény teljes elhaladása után vonult vissza házikójába. Igaz, a házikók is leépülnek. Ma már nem tiszteleg a MÁV alkalmazott sem. Lassan elmegy az utolsó vonat is…
“Cukorkát, csokoládét, kávét tessék” – lépett be – még a gőzösök idejében kosarával a vasutas. Ekkor már rendszerint előkerült a szatyrokból is a hazai és kezdetét vette a beszélgetés. “Ezt kóstolja meg, lelkem, na, csak egy katonát!” Honnan jövök, hová megyek, merre van, mi történik, mit mond a rádió, szóval cigarettafüstben, egy pohár borral vittatuk meg a világ fontos dolgait.
Aztán pirospontokért elkárhozni kész úttörök a tanárpajtással, majd törkölyszagú kiskatonák szálltak fel és le.
Pörgött, forgott a világ, cserélődtek a vélemények…

Ám az “ICI”-n, az expressvonaton nyoma sincs ennek a régi pezsgésnek, ma már szigorú rend van, odaül mindenki, ahová a helyjegye szól. Köszönés nincs, és kerüljük egymás pillantását. Ezt az újságba való burkolódzással lehet elérni. A vezető vezet, a kalauz – bocsánat – jegyvizsgáló vizsgál, végül hármas gong jelzi, hogy bitte, plíz… szóval a lényeg, hogy Szerencs következik.

A vicinális ötvenkét év óta ugyanarról a vágányról indul ma is. Akkor még, 1954-ben hadirokkant szórakoztatta a kocsiban a nagyérdeműt, mindig akadt egy-egy forintocska adomány.
– Messziről jött? – rezzent fel révülésemből egy rekedt hang. Nahiszen, és még én írok a beszédkészség hiányáról? Tessék, most megkapom, ez a szakadt bácsika fog most nekem papolni valamiről…
– Pestről.
– Akkor nem is tudhatja. Megszüntették a Hegyköz összes szárnyvonalát, ezt is csak Szántóig hagyták meg.
– Micsoda, csak Szántóig? És aki tovább akar menni, mondjuk Göncre vagy Németibe?
– Már csak a lovaskocsi marad, mert a busz meg hol jön, hol nem. De ez még mind semmi – legyint az öreg. Van más is…
– No mondja… Aztán lassan megtudom, hogy ez a korán öregedett férfi az egyik mezőgazdasági szakiskola igazgatója, akit a Medgyessy-kormány idején kirúgtak állásából, mert a diákoknak előadást tartott a nehézfémek élelmiszer-növényekre gyakorolt mérgező hatásáról. Hogy a májban ezek a fémek felhalmozódnak és mivel a máj nem tudja ezeket lebontani, évekkel később májrákot okozhatnak.
– Nem kell a szőlőbe, pláne a híres tokaji szőlőbe kitenni ezt a trágyaföldet – adom meg a jó tanácsot.
– Könnyű azt mondani, ezt mi is tudjuk.
– Hát akkor? – értetlenkedem.
– Idehallgasson, már 2001-ben kaptunk egy kötelező felszólítást, hogy a holland trágyát népszerűsítsük itt nálunk. “Holland trágyát magyar földre” plakátokat lehetett olvasni a falvakban, amelyekben tudtára adják annak a hülye magyar parasztnak, milyen jó is a külföldi trágya. Mi tanárok tudtuk mindjárt, a cél az volt, hogy a feldolgozott sertés és baromfitrágyát bezsákolva idehoznák. Első lépcsőben néhány próbaszállítmány érkezett, amit ki kellett szórni először nálunk, a Tangazdaságban.
Közben megtudtuk, hogy a hollandok a híg trágyát belocsolják a földbe, ami leszivárogva már a talajvízkészleteket veszélyezteti. Ezért 5 millió kiló szervestrágyát hoztak első lépcsőben hajókkal. Az EU viszont előírja, hogy ha egy határt túllép a talaj szennyezettsége, az állattartást korlátozni kell, éppen ezért az állati ürülék szakszerű elhelyezése már-már megoldatlan problémát jelent Hollandiában. A leleményesebb, gazdagabb farmerek éppen ezért pénzt is hajlandók fizetni annak, aki képes “befogadni” a trágyájukat, magyarán: nem az fizet, aki a trágyát átveszi, hanem az, aki árulja, elkerülve ezzel a tenyésztési engedélyek korlátozását is, amit a zöldek követelnek.
Tudja-e, hogy a holland trágyafelesleg egynegyede Itt, Magyarországon landol? Csak most januárban tudtuk meg, hogy Magyarország holland trágyát akar nagy mennyiségben importálni. Ezt pontosan azt jelenti kedves uram, hogy évi ötmillió kiló foszfátról, azaz egymilliárd kiló m é r g e z e t t trágya kiterítéséről van szó!
Miért kell nekünk a hollandok szekerét tolni, mondja, miért?
Miért mi hozzuk jobb helyzetbe a nyugat-európai parasztokat, akik állami támogatással felnevelt disznaikat és marháikat majd szintén itt fogják eladni nekünk?…… Na Isten áldja, én itt leszállok.

A piros kisvonattal még pár állomást utazom, közben számolok… igaza van a tanár úrnak… még arra is képesek vagyunk, hogy az ő boldogulásukért beszennyezzük a jó magyar földünket. Ugyan, mi másról lenne szó, mert ha valóban jót tenne a földnek a holland trágya, akkor majd bolondok lennének nekünk úgy adni, hogy még fizetnek is érte.
Igaz, az Európai Unió kijelentette, hogy noha már felvettek, úgysem rúghatunk labdába legalább még öt évig.
Tiszta igaza van az EU-nak, ne ugráljunk.

Ha így megy tovább, akkor már csak idő kérdése, mikor járunk saját országunkban egy szál gatyában – és bokáig trágyában…

(Czékus Jób)

Reklámok
Published in: on 2006 november 25, szombat at 19:51  Hozzászólás  

The URI to TrackBack this entry is: https://ludasmatyi.wordpress.com/2006/11/25/abaujbol-jottem/trackback/

RSS feed for comments on this post.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: