A szellemi erőszak is erőszak

2006.12.10 09:44

Az Alkotmánybíróságon támadta meg az 1997. évi, választási eljárásról szóló törvényt Varga Győző egyetemi docens, mert ha a kormányra kerültekről a voksolást követő harmadik napnál később derül ki, hogy erőszakkal jutottak hatalomra, a választás eredménye e törvény alapján már nem támadható meg.

Problémákat vet fel az 1997. évi C. törvény több szava és mondata Varga Gőző, főiskolai tanár, egyetemi docens szerint, aki már második levelében fordul az Alkotmánybírósághoz kérve, hogy semmisítse meg az általa kifogásolt részeket.
A docens először október 8-án fordult az AB-hez, melyben részletesen leírta, hogy melyek a szerinte törlendő részek. Az Alkotmánybíróság főtitkára november 2-án érkezett levelében felhívta hiánypótlásra: jelölje meg, hogy az Alkotmány melyik szakaszára alapozza kérelmét és indokolja is meg az álláspontját, hogy az Alkotmánybíróság tárgyalni tudja az indítványt. Varga érvelése szerint az 1997. évi C. törvény hatályos szövege nem alkalmas annak kiküszöbölésére, hogy valaki az Alkotmány 2.§ (3) bekezdésében deklarált tilalmat megsértve erőszakosan megszerezze a hatalmat, illetőleg kizárólagosan birtokolja:
“Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”
Varga úgy véli, hogy 1997-ben a választási eljárásról szóló törvény megalkotásakor nem lehetett az a szándék, hogy az egész országot be lehessen csapni. “Értelmezni kell az Alkotmányt, és abból egyértelműen kitűnik, hogy illegitim a jelenlegi hatalom” – fogalmazott a docens.
“És mint látjuk, ez lepleződött le az őszödi beszédben. Mivel az Alkotmány azt is előírja, ha valakinek ilyen a tudomására jutott, annak kötelessége tennie ellene. Nemcsak mint jogász, teológus, ügyvéd, hanem mint, krisztushívő ember kötelességemnek érzem, hogy tegyek ez ellen” – tette hozzá Varga Győző.

Persze felmerül a kérdés, hogy hol volt itt az erőszak? Az egyetemi docens szerint az erőszak kétféle lehet: fizikai és lelki (szellemi). Mint mondta, totális diktatúrákban mindkettő egyszerre érvényesül, de az egyik fajtája is lehet előkészítője a totális diktatúrának. A 20. század hírhedt diktatúrái közül a nácizmus és a fasizmus “alkotmányos úton” jött létre, a félrevezetett tömegek szavazatai a “szabad választások” során juttatták Hitlert is és Mussolinit is a hatalomba. Mint ismert, hasonló jelenség zajlott le hazánkban is a II. világháború után: a szovjet fegyverek árnyékában, csalásokkal és hazugságokkal félrevezetett dolgozók részvételével lezajlott “választásokon” győzött a sztálinista hatalom. 1956-ban a hazugsággal uralkodó diktatúra ellen kelt fel a magyar nép; a kádári megtorlás, majd puha diktatúra alapvető jellemzője is a hazugság, az egész nép félrevezetése volt. “1989-ben szakított a magyar nép vezetése is a hazugsággal, de éppen az idén lezajlott választások után derült ki, hogy a hatalom újbóli megszerzése céljából hazugsággal, megtévesztéssel, lelki, szellemi erőszakkal “nyerte meg” a választásokat a ma is uralkodó koalíció” – fogalmazott Varga.
Véleménye szerint, ha az Alkotmánybíróság indítványa szerint határoz, az alkotmányos rend keretei között megsemmisíthetők az idei tavaszi választásokon az MSZP és az SZDSZ jelöltjeire leadott szavazatok, az Országgyűlés tartósan határozatképtelenné válik. “Hazánk népe új országgyűlési választásokon tudja az igazság ismeretében megerősíteni a jelenleg kormányzó koalíciót, vagy megvonni tőle a bizalmát – tette hozzá.

Megtudtuk azt is, hogy az indítvány – természetesen – nemcsak a “baloldali”, de a “jobboldali” erőszakos hatalommegszerzést is lehetetlenné teszi. Egy, vagy több későbbi választás eredményét megtámadó jogorvoslat nem okozhat jogbizonytalanságot, mert a vélt sérelmet végérvényesen elbíráló Legfelsőbb Bíróság, a törvényben megszabott határidőn belül vagy helyt ad a panasznak, vagy – ha az megalapozatlan – elutasítja azt. Néhány napos bizonytalanságot a jogállam társadalma el tud viselni – véli az ügyvéd.
Az Alkotmánybíróság ebben az esetben három dolgot tehet: fiókba teszi az indítványt és elhalasztja a döntést. “Csupán” elutasítja, ekkor azonban csak a fizikai erőszakot minősíti erőszaknak, de ebben az esetben pont az AB szűkíti le az Alkotmány kifejezett parancsát, végül: helyt ad az indítványnak és megsemmisíti a kifogásolt részeket. Ebben az esetben az OVB-hez lehet jogorvoslattal élni, pl. a tavaszi választások végeredménye ellen; ennek esetleges negatív döntése esetén pedig Legfelsőbb Bíróság elé kerül az ügy.
A docens azzal tisztában van, hogy a beadványt megpróbálják majd némelyek “szétcincálni”, de mint mondta, a válság megoldása az Alkotmánybíróság kezében van.

Epress József
MNO

Reklámok
Published in: on 2006 december 12, kedd at 01:34  Hozzászólás  

The URI to TrackBack this entry is: https://ludasmatyi.wordpress.com/2006/12/12/a-szellemi-eroszak-is-eroszak/trackback/

RSS feed for comments on this post.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: