Lelkiismeret’88: 80 településen tüntetnek egyszerre 15-én

2006.12.14. 22:38:51

December 15-én 08:00-17:00 óráig Magyarország számos településén demonstrációt tartanak. A demonstráló magyarok a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt jogaikkal élve követelik: a magyar társadalomban, közéletben és gazdaságban kialakult erkölcsi és gazdasági válság felelősei távozzanak a közéletből! Követelik továbbá: felelősségük kivizsgálását és felelősségre vonásukat!

Követelésüknek BÉKÉS, félpályás, álló forgalomlassító demonstráció formájában adnak hangot, ilyen módon fejezik ki véleményüket.

A demonstrációhoz már csatlakozott települések:

1. Kaposmérő
2. Ajka
3. Bábonymegyer
4. Baja
5. Balatonalmádi
6. Balatonfüred
7. Balatonszentgyörgy
8. Balatonvilágos
9. Barcs
10. Bátaszék
11. Békéscsaba
12. Berzence
13. Bonyhád
14. Böhönye
15. Bőszénfa
16. Budakeszi
17. Budapest
18. Cegléd
19. Csákány
20. Csoma
21. Csorna
22. Csurgó
23. Debrecen
24. Dombóvár
25. Dunaföldvár
26. Dunakeszi
27. Dusnok
28. Eger
29. Érd
30. Esztergom
31. Göd
32. Győr – Vámosszabadi
33. Hidas
34. Hosszúhetény
35. Istvándi
36. Kalocsa
37. Kapospula
38. Kaposvár
39. Kapuvár
40. Kisbér
41. Komárom
42. Komló
43. Körmend
44. Lesencetomaj
45. Mágocs
46. Magyarhertelend
47. Mánfa
48. Marcali
49. Máza
50. Miskolc
51. Mohács
52. Mosonmagyaróvár
53. Nagyatád
54. Nagykanizsa
55. Nagymányok
56. Nyíregyháza
57. Paks
58. Pécs
59. Pogányszentpéter
60. Pomáz
61. Sárospatak
62. Sásd
63. Siófok
64. Sopron – Kópháza
65. Szeged
66. Székesfehérvár
67. Szekszárd
68. Szentbalázs
69. Szentendre
70. Szigetszentmiklós
71. Szombathely
72. Tamási
73. Tapolca
74. Vác
75. Váralja
76. Várpalota
77. Vásárosdombó
78. Veszprém
79. Zalaegerszeg
80. Zirc

Ezen lista nem tartalmazza a városok vonzáskörzetében levő településeket, és a még szervezés alatt levőket.

A demonstrációhoz csatlakozók (itt lehet jelentkezni: civilhalo@gmail.com) jelszavai:

*A MAGYAR föld NEM eladó!
*Felelős MAGYAR kormányt!
*Amnesztiát a POLITIKAI foglyoknak!

Tervek szerint a demonstrálók véleményeit és követeléseit tartalmazó petíciókat:

– 2006. december 15-én 10 órakor a megyei közgyűlések elnökeinek az adott megyék képviselői adják át,
– 2006. december 18-án 10 órakor és 13 órakor a Köztársaság Elnökének, valamint az Országgyűlés elnökének a 19 megye képviselői, a főváros képviselői és a demonstráció országos koordinátora adják át.

Az országos megmozdulások főszervezője, a Lelkiismeret ’88 Egyesület, 2006. december 15-én, pénteken 18:00 órától a budapesti Clark Ádám téren, a 0 kilométerkőnél tart sajtótájékoztatót az akcióról.

L88.hu

Reklámok
Published in: on 2006 december 15, péntek at 06:03  Hozzászólás  

Olvasó: 62 rendbeli sikkasztás, rendőrautóba rúgás: azonos büntetés

2006.12.14. 01:18:25

Globex: két és fél év börtön 62 rendbeli sikkasztásért
“Egyetemen taníthattam volna, helyette folyosót súroltam a börtönben”

Jé!!! Ennek ugyanakkora a súlya, mint amikor az egyik hazafi belérúgott egy ÁVH-s kocsiba!

Tisztelettel

NP

Published in: on 2006 december 15, péntek at 06:00  Hozzászólás  

Minisztériumi vezetők fizetésük hétszeresét kapják

2006.12.14. 08:21:32

Jövőre akár havi fizetésük hétszeresét is megkaphatják jutalomként a 13. havi juttatás mellett azok a minisztériumi felsővezetők, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Ez is része a központi közigazgatás egységes teljesítmény-értékelő rendszerének, amelyet januártól vezetnek be.

Első körben a szakállamtitkárokat, főosztályvezetőket, helyetteseiket, valamint az osztályvezetőket értékelik. 2007. július elsejétől azonban már a központi közigazgatás teljes állományára kiterjesztik az értékelést.

“A miniszterelnök úr január 8-án adja miniszterei számára a jól megfogalmazott célokat és célrendszereket. Egy hierarchikus célrendszer lebontáson keresztül minden vezető számára egyértelmű lesz, hogy melyek azok a célok és melyek azok az elvárt eredmények amelynek alapján egyfelől értékelve lesznek az év végén, másfelől pedig amíg a szervezet összcéljainak érdekében a legfontosabbak.” – mondta Szetey Gábor, a kormányzati ügyekért felelős államtitkár.

(HírTV)

Published in: on 2006 december 15, péntek at 05:59  Hozzászólás  

Az EU a HírTV mellett

2006.12.14. 16:52:49

Viviane Reding, az Európai Unió médiáért felelős biztosa szerint televíziós csatornák betiltása csak a demokratikus elvek súlyos megsértése esetében igazolható.

A politikus az Országos Rádió és Televízió Testület HírTV ellen indított eljárásával kapcsolatban közölte mindezt.

Viviane Reding az Európai Néppárt alelnökének, Antonio Tajaninak megkeresésére nyilatkozott a HírTV-ről. Az olasz politikus október 12-én fordult a bizottsághoz, azt kérdezve, a testület tisztában van-e az ORTT által a HírTV ellen indított eljárással, és hogy mit kíván leállítása érdekében tenni.

Az ORTT a Magyar Televízió szeptember 18-19-i ostroma élő közvetítése ügyében indított vizsgálatot a HírTV ellen.

(HírTV.hu – MNO)

Published in: on 2006 december 15, péntek at 05:58  Hozzászólás  

Budaházy pajzsaiért is büntetik Novák Elődöt

Jövő hétfőtől közmunkát végez büntetésként Novák Előd egy tavalyi, gyülekezési joggal való (“vissza”) élése miatt. Most pedig meghallgatása nélkül hoztak határozatot: ő felel november 4-éért is, amikor a Fidesz rendezvénye után a tüntetők a Budaházy György által készített pajzsokkal vonultak békésen körbe a városon.

Magyar ellenállásért közmunka

Dobolásért 48 nap elzárás

Pajzsokkal vonulásért 50 ezer forint

További részletekért katt ide.

Published in: on 2006 december 15, péntek at 05:57  Hozzászólás  

Lukra futott a Budaházyt kereső ávós banda

2006.12.11. 11:47:44

Budaházy Gyuri az általunk november 22-én közzétett levelében már utalt rá, hogy lakhelyén is kikezdték a helyi kommunisták, a családja nevében az önkormányzattól igényelt lakásépítési támogatás kapcsán. Ez után több sajtószemét (ATV, Klub rádió, 168 óra stb.), de sajnos a HírTV és a Strabag (Magyar) Nemzet is beszállt a hatalom érdekét szolgáló lejáratósdiba. De Gyuri családja ahelyett, hogy megijedt volna, egy frappáns akcióval visszavágott, s jól megszívatta az ávós sutyerák bandát!

Íme a történet felesége elbeszélésében (zárójelben a mi kommentárunk):

Mivel a megítélt lakásépítési támogatásról a családnak a helyi Önkormányzattal egy szerződést kell aláírni (ez mindenhol így folyik), ezért az Ö. k. ügyintézője bekéretett minket a hivatalba. Pénteken telefonon megbeszéltem vele, hétfőn 15 órakor aláírjuk a szerződést, direkt kihangsúlyoztam, hogy MEGYÜNK ALÁÍRNI. Kíváncsi voltam, hogy ugrik-e az ügyintéző, és értesíti-e a rendőrséget. Számításom bejött, ugrott és értesített, de ne szaladjunk előre!

Megkértem sógoromat, hogy kísérjen el. O az alkalomhoz illően öltözött, sapkát és napszemüveget viselt. Az óvoda előtt találkoztunk, és már az Ö. k. felé közeledve figyelmesek lettünk arra, hogy a rendőrség láthatóan nagy erőkkel kivonult az eseményhez. Két kocsi kigyúrt, kopaszra borotvált, kidobó embernek látszó csapat (betörők, rablók, gyilkosok, tegyétek nyugodtan a dolgotokat, rátok nem utazik egész zsarufalka, csak a politikai okokból rongálókra – a szerk) várakozott a posta parkolójában (álcázásban profik). Egyből láttuk, hogy megjelenésünkre számítottak.

Az Ö. k. épületébe lépve is észrevettük, hogy figyelnek. A szociális iroda előtt – ott intézték az ügyet – kb. öt percig várakoztattak, és közben egy férfi, aki nem kis feltűnéssel nézett bennünket (mondom, hogy profik), mikor beléptünk, fénymásolást színlelve mustrálta a velem tartózkodó férfi arcát.

Az irodába lépve az ügyintéző rögtön a személyi igazolványainkat akarta, de mi előbb elkértük elolvasásra a szerződést. Közben az ügyintézőnek megcsörrent a telefonja. Hogy mit kérdeztek tőle, azt nem hallottuk, de a válasza – “Még nem tudom, várj egy kicsit.” – sokat sejtető volt. (Lehet, hogy az említett kopaszokat ott a parkolóban már alig lehetett féken tartani?) A szerződés átolvasása után átadtam az igazolványomat és közöltem, hogy a férjemtől rendelkezem két tanú által hitelesített meghatalmazással, de az ügyintéző azzal a kijelentéssel, hogy nincs ügyvéd által hitelesítve, ezt nem fogadta el. Számunkra teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyintéző még pénteki telefonbeszélgetésünk után leadta a drótot a rendőrségnek (vagy a kommunista haverjainak). Számukra meg az vált nyilvánvalóvá, hogy lóvá lettek téve. (Pedig milyen szép kis dicsőség lett volna a vidéki kis komcsiknak. Lehet, hogy még Gyucsány Ferenc is kitüntette volna őket.)

Az Ö. k.-ból távozásunkkor a “fénymásolgató kopasz pali” is érdekes módon egyből távozott. A posta felé közeledtünkre a “pitbullok” is beszálltak autóikba, és dolguk végezetlenül elhajtottak, még integettünk is nekik. Mikor az óvodához értünk a diósdi körzeti megbízott autója állt meg mellettünk. Kiszállt belőle egy rendőrruhába öltözött férfi és felszólította sógoromat, hogy igazolja magát, mire ő felháborodva kérdezte, hogy miért tenné, mikor nem csinált semmit. Közölte az egyenruhással, hogy tudja, hogy Budaházyt keresik, és nevetségesnek tartja a módszereiket. Továbbá felszólította, hogy igazolja előbb ő, hogy rendőr. Erre az volt a válasz, hogy őt az egyenruha igazolja. (Na ja, a rossz példa ragadós! Mióta Gergényi önkényesen módosítgatja a rendőrökre vonatkozó törvényeket, kicsit elkanászodtak.) Az egyenruhás erre megkérte a vele érkező civil ruhás nőt (az meg ki lehetett?), hogy hívjon erősítést. Az beült az autóba, de kisvártatva visszatért, hogy nincs más szolgálatban. Ekkor az egyenruhás maga intézkedett, és láss csodát, kis idő múlva az előbb még az Ö. k. épületében fénymásolgató, és figyelgető kopasz pali jelent meg egy kollégája társaságában a diósdi polgárőrség autójával (hát ebbe az akcióba, aztán mindenki benne volt). Ezek már hajlandóak voltak igazolni magukat. /Oláh Tamás r. főhadnagy 75567 és Pallagi István 75669/

Ezután sógorom is igazolta magát, és szemükre vetette, hogy a bűnözők helyett miért a rendes embereket üldözik. Közölték, hogy csak a munkájukat végzik, de ezeken legalább látszott, hogy kellemetlenül érzik magukat.

Munkatársaink az Internetről begyűjtötték, a diósdi fórumon Budyházy Gyurit piszkáló helyi főpondrók néhány adatát, így aki akarja, “meg tudja hálálni” nekik, hogy egy üldözött hazafit hátba szurkálnak.

Íme:

-“Bogol”
Bogó László (helyi MSZP elnök, egyedüli baloldaliként bejutott a helyi testületbe, de “hősiesen” lemondott tisztségéről)
tel: (20) 938-4040
Cége: Sensient Food Colors Hungary Kft. Diósd, Ipar utca 6 /8 (20) 938-4040 (23) 370-083 (20) 383-9919 (20) 388-3884 (20) 460-2624 (20) 560-0275 (20) 940-4462 (20) 974-0432
Egyéb címek (kiterjedt érdekeltségei vannak, milyen meglepő): Diósd 2049 Kőbányai utca 1387 /1 hrsz., tel: (23) 545-590 vagy 591 vagy 594 és Diósd 2049 Kőbányai utca 1387 /22 hrsz., tel:(23) 545-100

-“RingPeter”
Ring Péter (helyi képviselő volt az előző ciklusban, most “függetlenként” indult, de lecsúszott)
cím: Érd, Ligetszépe utca 2 /B
tel: (30) 546-4306 (30) 546-4437
Talán az ő cége: RING NYOMDA – DIÓSD, cím: Diósd, Hunyadi út 8-9.

-“Gergyör”
valószínűleg Geri György
cím: Diósd, Hunyadi út 1.
tel: (23) 381-529

(Kuruc.info)

Published in: on 2006 december 15, péntek at 05:49  Hozzászólás  

Rendőri intézkedés elleni panasz

Amennyiben jártok a Bp.-i Kossuth téren az általunk bejelentett helyszínen (“parkoló”-tól északra… park… Kossuth szobor…. dokumentáld és küldj be a rendőrpalotába egy rendőri intézkedés elleni panaszt (be akartál menni, de akadályozták Alkotmányos jogod gykorlásá. Pár napja a kerítés mögötti ávhsokon van azonosító szám rá lehet írni melyik nem engedett be…. Ezt naponta 500-an megtehetik… beadás egyénileg….. elutasítás esetén közigper… megnyerés… indulhat a kártérítés….
——————
T. Budapesti Rendőr Főkapitányság Vezetője!
Tisztelt Gergényi Péter Főkapitány úr!

Tárgy:

Rendőri intézkedés
elleni panasz.

2006. december……….-án ….. órakor a Budapest V. kerület Kossuth téren, a Kossuth szobor közelében lévő területen a Túlélés 98 Egyesület által 2006. december 1-én előzetesen bejelentett közterületi rendezvény helyszínét kívántam megközelíteni.

A helyszínt ismeretlen okból vaskorláttal körbekerítették ismeretlen személyek.
A kerítésen belül több rendőrnek látszó személy tartózkodott, akik magyar nyelven elhangzó köszönésemre, kérdésemre, miért van körbekerítve a terület, és hogy lehet bejutni nem válaszoltak.

A Rendőrségről szóló 1994.évi XXXIV. tv. 13.§ (2) bekezdése szerint a rendőr köteles a törvény rendelkezéseinek megfelelően részrehajlás nélkül intézkedni.

A Rendőrségről szóló 1994.évi XXXIV. tv. 24.§ (1) bekezdése szerint a rendőr köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetőleg a hozzá fordulónak a tőle elvárható felvilágosítást megadni.

Kérem szíveskedjen a súlyos törvénysértést elkövető személyek személyazonosságát megállapítani, és ellenük a fegyelmi eljárást lefolytatni, annak eredményét velem írásban közölni.

Amennyiben álláspontja szerint felmerül az Alkotmányos jogok (Gyülekezési jog megsértése) úgy kérem szíveskedjék a feljelentést hivatalból megtenni a súlyos törvénysértést elkövető rendőrök, és a folyamatos törvénysértésre parancsot adó személy ellen a Btk 228/A § (1) bekezdésébe ütköző
Gyülekezési szabadság megsértésének bűntette cselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.

Budapest 2006. december 1.
Tisztelettel

…………………..

————————-
A Teve utcai Rendőrpalotában a panasz irodában, éjjel-nappal beadható.

Aki ezt megtenné vagy meg tette az jelentkezzen
további információkért: hermanp@freemail.hu címen.

Published in: on 2006 december 15, péntek at 05:46  Hozzászólás  

61 év börtön igazságtalanul – segélykérés

http://www.humanrightscenter.net/borton/

Tisztelt Látogató!

Ezt a honlapot a 61 év börtönbüntetésre ítélt öt temerini magyar fiú és szüleik kérésére szerkesztjük. Az öt fiú 2004. június 26-án Temerinben megvert egy szerb nemzetiségű férfit, aki előzőleg kiprovokálta őket – az állami szervek által kiállított jegyzőkönyvek szerint súlyos testi sérüléseket okoztak. Tény, hogy megverték a férfit, viszont a rájuk kiszabott büntetés példanélküli, a bíróság elfogultságát tükrözi. A bíróság ugyanis gyilkossági kísérlettel vádolta meg őket, egy fölgyorsított tárgyalás eredményeként összesen 61 év börtönbüntetést kaptak. Büntetéseik felérnek a háborús bűnösökre kiszabott büntetésekkel: Máriás István (15 év), Illés Zsolt (13 év), Szakál Zoltán (11 év 6 hónap), Uracs József (11 év 6 hónap), Horváth Árpád (10 év).

Sokak egybehangzó véleménye szerint ilyen súlyos ítéletre azért volt szükség, mert akkortájt igencsak megszaporodtak a magyarellenes incidensek a Vajdaságban, s ezt valahogy ellensúlyozni kellett. Ezt a szándékukat sajnos véghezvitték, már több mint két éve börtönben ülnek, minden eddigi fellebbezési kérelmüket visszautasították, és még csak halvány szikrája sem mutatkozik annak, hogy igazságos újratárgyalást biztosítanának számukra.

Ennek ellenére a fiúk nem adják fel a reményt, mindannyiunk támogatására számítanak annak érdekében, hogy mielőbb lehetőség nyíljon egy elfogulatlan bíróság előtt az ügy igazságos újratárgyalására.
Tisztelt Látogató! Arra kérjük, lehetőségéhez mérten támogassa kampányunkat, amelyet a fiúk SZABADULÁSA érdekében kezdeményeztünk, illetve anyagilag támogassa a fiúkat és a fiúk hozzátartozóit, mert segítség nélkül már képtelenek megbírkózni a felmerülő nehézségekkel, $1gyanis a legalapvetőbb emberi szükségletek is problémát jelentenek számukra (csomag összeállítása, utazások finanszírozása stb.).

Köszönjük segítségét!

Tisztelettel: A szerkesztők

Vajdaság Ma
2005. április 28.

Levél a börtönből: Nincs nap, hogy verés nélkül megússzam

Az egyik temerini elítélt ír édesapjának a bántalmazásokról, megaláztatásokról

Eljuttatták a Vajdaság Ma szerkesztőségéhez az egyik temerini elítéltnek a levelét, amelyet édesapjának, illetve családjának írt. Elpanaszolja, hogy a börtönben milyen megaláztatásoknak és bántalmazásoknak van kitéve. Az apa azt állítja, hogy fia nem is volt végig jelen a szerb nemzetiségű áldozat súlyos bántalmazáskor.

A Vajdaság Ma elítél minden erőszakot, elítéli a temerini fiúk támadását is, mint ahogyan elítéli a büntetlenül hagyott kisebbségellenes atrocitásokat. Ám elítéli a polgárok megkülönböztetését is az igazsászolgáltatás előtt, s különösen iszonyodik a rendőrségi túlkapásoktól vagy a foglyok bántalmazásától a börtönben vagy vizsgálati fogságban. Kezdetben tanácstalanok voltunk, hogy ismertessük-e a levelet, nehogy kárt okozzunk vele. Hitelességét – ami esetleg kérdéses lehetett volna – a család közvetve megerősítette.

Családfővel váltott e-mail után sem lettünk okosabbak, mert ő is tanácstalan volt. Miután azonban internetes körlevelekben is megjelent a “magánlevél”, s úgy láttuk, a család sem zárkozik el a közléstől, ha a “feladó” és a “címezett” nevét nem említjük, úgy döntöttünk, hogy közöljük a levelet. Úgy, ahogy szerkesztőségünknek egy héttel ezelőtt átküldték. Csak a nevek mellőzésével.

2004. X. 21.

Szia apa!

Remélem jól vagytok?! Ezt a levelet azért írom mert eddig reménykedtem, hogy ezt az esetet otthon bírom elmesélni, de amint látod ez nem így történt.

Szeretném, ha ezt a levelet a tata és anya előtt olvasnád fel, kérlek tedd meg ezt a kedvemért. Eddig úgy gondoltam hallgatok erről a sok magaláztatásról amit itt éltem és élek át és itt gondolok fizikai és pszichikai megaláztatásokra. Gondolom kíváncsi vagy arra, hogy a jobb szememre miért nem látok persze még mindig bennem él az a félelem, hogy ennek a levélnek következményei lesznek, de ez most már nem érdekel és remélem is, hogy tetőled ezt a levelet egy befolyásos személyiség fogja olvasni. Első pont alatt elmondanám, hogy a jobb szememre azért nem látok, mert jó párszor az éj közepén ok nélkül kivezettek a szobából és a veséimet is jól összerugdosták meg persze szálltak a pofonok és a hasonlók a fejem irányába, mintha csak tudták volna, hogy csak jobb szememre látok, persze most már arra sem tökéletesen. És ez az első naptól kezdve így van, mikor azon a bizonyos szombat késő délutáni napon ide hoztak. Nem telt el még 1 óra sem mikor tisztára ok nélkül kaptam az első stációt, majd mikor pár perc múlva magánzárkába zártak, nem telt el 2-3 óra ismét kivezettek a folyosóra és ismét a vesémet és a szememet verték és ez azóta így van. Nincs olyan nap, hogy pofon nélkül megússzam, de hogy miért azt nem tudom. Azért fájnak még a veséim mai napig is mint soha az életben nem fájt. Pontosan megtudnám nevezni azt az őrt, vagyis őröket akik mindezt tették velem, de most még nem teszem. Erről nem beszéltem se nektek, se az ügyvédnek, mert mindig egy őr mellettem volt és mindig hallgatta, hogy mit beszélek, remélem ezt a levelet megkapod és, hogy az ügyvédnek elmondod mind ezt amit én neked ide leírtam és hidd el ez a színtiszta igazság. Te is jól, tudod, hogy innen semmit sem birok ez ellen csinálni, de úgy gondolom te és az ügyvéd birtok. Nem tudom mi történik, de az ügyvéd ezen és a múlt héten se volt bent nálam, de kérlek mondd meg neki, ha bejön ezt itt ne említse, mert akkor még rosszabb lesz. Inkább ha bír cselekedjen. Csütörtökön megyek a kórházba, ma is voltam, de már a bal szememre majdnem még a fényt se látom és a jobbra is csak 65%-ot. Kérlek cselekedjetek ameddig nem késő. Még látok, de reggelente nagyon keveset. Remélem ezt a levelet megkapod.

Sokszor üdvözöllek benneteket!

(…)

Mint emlékezetes az újvidéki Kerületi Bíróság összesen 61 év börtönbüntetésre ítélte azt az öt temerini fiút, akik tavaly nyáron megalázták és félholtra verték az újvidéki Zoran Petrovicsot. A bíróság úgy értékelte, hogy az elítéltek kizárólag önteltségük és zabolátlanságuk miatt bántak el kegyetlenül Petrovicssal, a 38 éves férfi viselkedésével nem adott okot az erőszakra (ez nem igaz, ugyanis egy Petrovics drogdíler és beléjük kötött). Gyilkossági kísérletnek minősülő bűncselekmény miatt a bíróság az 1983-as születésű Máriás Istvánt 15, a négy évvel idősebb Illés Zsoltot pedig 13 év börtönbüntetésre ítélte. Horvát Árpád (1985) enyhítő körülmények figyelembe vételével kapott tíz évet, Szakáll Zoltánt (1980) és Uracs Józsefet (1975) pedig 11 és fél-11 és fél évre ítélték. Annak ellenére, hogy a fiúk nem előre megfontolt szándékkal követték el tettüket, a bírónő megfelelőnek minősítette az igen szigorú büntetést. Súlyosbító körülménynek vette, hogy a félholt férfit sorsára hagyták, s csak annak köszönheti életét, hogy reggel idejében rátaláltak. Az elítéltek tavaly június 28-a óta vannak fogdában, az ítélet jogerőssé válásáig is rács mögött lesznek. Az eljárás költségeit nem kell kifizetniük, mert munkanélküliek, és ezzel csak hozzátartozóikat terhelnék. Petrovics polgári pert indított ellenük.

Egyes értékelések szerint az igen szigorú bírósági ítéletnek van egy politikai üzenete is, ha figyelembe vesszük, hogy a magyarok ellen elkövetett támadások elkövetői vagy nem kerültek kézre, vagy állítólag kiskorúak voltak, vagy a rendőrség futni hagyta őket, vagy csak szabálysértési bírságot fizettek. Ez a megkülönböztetés üzenete. A igazságszolgáltatásnak azonban azt kellene közvetítenie, hogy senkit, egyetlen polgárt sem érhet atrocitás büntetlenül. Mert ez egy demokratikus jogállam. S nincs védettebb és kevésbé védett polgára – adófizetője – az országnak.

A Magyar Rádió újvidéki tudósítója például egybek között a következőket írta: a magyar fiatalok bűnösségét senki sem kérdőjelezi meg, ugyanakkor óriási a felháborodás amiatt, hogy amíg a magyarverések eseteinek döntő többsége el sem jut a bírósági eljárásig, legjobb esetben néhányhetes elzárást rónak ki az elkövetőkre, addig az öt vajdasági magyar fiatalt olyan súlyos börtönbüntetésre ítélték, mint amilyennel a hágai bíróság sújtja a háborús bűncselekmények elkövetésében bűnösnek talált személyeket.

Published in: on 2006 december 15, péntek at 05:40  Hozzászólás  

A látszat néha csal

2006.12.12

Mottó:
“Elviselhetetlen, ha úgy tartanak rabszolgát, hogy állampolgárnak nevezik .”
(Diderot)

Az adófizetők (egyre keservesebben befizetett) pénzét sem kímélve, változatlan intenzítással dübörög tovább a szociálliberális hazugsághenger. A kormánybarát médiákból (és sajnos már azokból is, akik “csak” közérdekű kormányzati információt tesznek közzé) továbbra is árad az agymosó néphülyítés, az egyszeri állampolgár totális megdolgozása.

Nyilván nem eredménytelenül, hiszen mindazok a vöröslelkű csóringerek – akik valamilyen csoda folytán túlélik majd az elmebeteg gyurcsányi reformokat, joggal hihetnek majd egy minden eddiginél “igazságosabb” Magyarország (akinek nincsen elég pénze, egyformán dögöljön meg) beköszöntében… Mindenesetre számukra szerényen csak azt tudnám tanácsolni, hogy késlekedés nélkül (lehetőleg még ma) lépjenek határozottan a tettek mezejére, és jó hangya módjára készüljenek fel az előttük álló vészterhes évtizedekre. Jobb, ha sürgősen hozzálátnak egy túlélőcsomag mielőbbi elkészítéséhez is, mert (a többségük által szenvedélyesen imádott) “jóságos baloldal” arcpirító segélyei hamarosan már a puszta éhenhaláshoz sem lesznek elegendőek. Továbbá tanácsos lenne ha egy öröknaptárt is beszereznének maguknak, hogy a (sohanapján beköszöntő) szocialista jólétig megbízhatóan tudják számlálgatni a hátralévő napokat.

Miközben a gyanútlan polgár a rádióból óránként azt hallja, hogy a jövőben mennyivel igazságosabb és fenntarthatóbb lesz az új gázártámogatási rendszer, miközben arról olvas a Népszava nevű lepukkant pártújságban, hogy a pedagógusok tulajdonképpen nem is akarnak sztrájkolni (mitöbb, büszkén vállalják az értelmetlen “országreform”-ból rájuk háruló megszorításait), miközben a “mértékadó” liberális megmondóemberek alig győzik hangsúlyozni, hogy a társadalomnak elege van már az ellenzék “felforgató” politikájából és végre nyugalmat akar – módja van elgondolkodni a lehetséges miértekről.
Minderre pedig csak a hab a tortán ez a jól előkészített kormányzati piár-akció (a hülyének nézés abszolút világcsúcsa), a nemzetszipolyozó miniszterek arcpirító karácsonyi megjutalmazása. Az előre kiszámított hatásmechanizmus pontosan összecseng a balatonöszödi beszédnél (sikerrel?) alkalmazott recepttel, ahol az első felháborodást megpróbálták hatástalanítani egy rafinált erkölcsi csavarral. Fogadni mernék arra, hogy ezzel az üggyel kapcsolatban (néhány hét múlva) már csak arra fognak emlékezni az emberek, hogy a “talpig tisztességes” Gyurcsány-kabinet miniszterei (bár a “csúnya” kormányfő megjutalmazta őket) a karácsonyi “vérdíjat” végül jótékony célokra ajánlották fel.

Ennél a primitív átverésnél már aligha van lejjebb…

Persze egy ilyen posztmocsok sajtóval megtámogatva nem nagy kunszt erénynek beállítani a kormányfői hazudozást, és jótékony adakozásnak titulálni az állami pénzekből finanszírozott kormányzati önreklámot.
Időnként elgondolkodom, vajon Fritz Tamásnak igaza van-e még akkor, amikor azt állítja hogy ez egy “következmények nélküli ország”? Nem inkább csak arról lenne szó, hogy nálunk mindig valaki más viseli a kormányzati böszmeség súlyos következményeit? Mert lehet itt paprikavész vagy élelmiszerhamisítási botrány, tüzijáték-tragédia vagy – nemzet legnagyobb ünnepén – a békés tüntetőkre fegyverrel rátámadó rendőrcsürhe, esetleg egy “elkúrt” kormányzás következtében tönkrement és kifosztott ország – a mi drágalátos kabinetünk valahogyan mégsem tehet soha semmiről.

Magyarország “felelős” kormánya tehát valójában semmiért sem felelős, ellentétben a bűnbakká démonizát “felelőtlen” ellenzékkel, aki egyszemélyben “felelős” minden rosszért ebben a “kurva országban” (Copyright Gy. F.)

Egy álszent, mentálisan beteg világban élünk, amelyben már semmi sem az, mint aminek látszik. Egy hatalmas átverő show-ban tekerjük a mókuskereket, és hajlandóak vagyunk még fizetni is a nyilvánvaló csalásért. Persze nem szólnék én egy szót sem, ha az elvtársak csak tegnap kezdték volna ezt a műsort. De sajnos évtizedek óta (sikerrel) hülyítenek bennünket, és látszólag még ennyi idő után is nyereséges számukra ez az előadás.
Azért mégse felejtsük el, hogy mindig kettőn áll a vásár: lehet itt hazudozni nyakra-főre, de hiszékeny népség nélkül semmit sem ér a “vörösmázas” tükörvarázslat.
Nincs olyan hazugság, melynek tanúja ne volna – mondta egykor Plilius, és egy normális világban (na itt nem a Dávid Ibolyás változatra gondolok) a hazugságoknak általában súlyos következményei vannak.
Persze egy normális világhoz először is szükség lenne egy normális kormányra…

Gondolkodó sarok:

1956 – Diktatúra, tejszínhabbal

1956. november 23-án a Magyar Szocialista Munkáspárt (további harminchárom évig: MSZMP, a következő tizenöt évben, napjainkig: MSZP) központi lapjában, a Népszabadságban jelent meg a Magyar Írók Szövetsége elnökségének 1956. november 21-én megfogalmazott nyilatkozata a közbiztonságról, a termelőmunka felvételéről, az igazmondásról. November 20-án találkozott a magyar írók küldöttsége a szovjet katonai parancsnokság képviselőivel. A találkozón részt vettek a magyar rendőrség vezetői is. A szovjet és magyar katonai vezetők, válaszolva az írók őszintén és egyértelműen megfogalmazott kérdéseire – biztosítékként Sepilov szovjet külügyminiszter szavaira hivatkozva – “ígéretet tettek, hogy a magyar lakosság köréből történt letartóztatások ügyében a legmeszszebbmenő törvényességet fogják érvényre juttatni. Senkit az ország területéről el nem visznek, senkit a felkelésben való részvételért nem üldöznek.”

1956. november 23-án összetört lelkű kamasz voltam. Utáltam, megvetettem, gyűlöltem a szovjet megszállókat, a feltámadás reményét meggyilkoló pufajkásokat, a kommunista apámat meggyilkoló kommunista gyilkosokat, és nem értettem, sehogyan sem tudtam megmagyarázni magamnak, hogy az akkor már kilenc éve halott, istenhívő, művelt, okos, nyelveket beszélő édesapám hogy volt képes hinni a kommunistáknak, hogyan tudott – igaz, csak nagyon rövid ideig, és az életével fizetett ezért a tévedéséért! – szót érteni ezzel a gátlástalanul hazudozó, erkölcstelen, hataloméhes bolsevik bagázzsal.

De 1956. november 23-án azt is tudtam – már évek óta egy fedél alatt, kettesben éltem sok mindent megélt, sok mindent túlélt, bölcs nagyanyámmal -, hogy ha Kádárnak és elvtársainak (Kádár Apró Dögei – magunk között így tiszteltük a forradalmi munkás-paraszt kormányt) volt erkölcstelen bátorsága a Budapestet rommá lövő szovjet megszállók tankjaiban visszasunnyogni Budapestre, akkor Moszkvának – nem tudtuk, meddig, de évtizedekben, talán évszázadokban gondolkoztunk, hisz a törökök országpusztító ittléte is eltartott százötven évig – lesz ereje erőszakkal hatalmon tartani a kommunisták diktatórikus uralkodását a Kárpát-medencében.

Nem tudom, kik képviselték a magyar írókat 1956. november 20-án a szovjet megszállókkal történt tárgyaláson. Nem tudom, mit gondoltak a szovjet megszállókról, a kommunistákról, a proletárdiktatúráról.

Nem tudom, hitték, vagy csak remélték, hogy a kommunisták szava, ígérete, becsülete ér valamit.

Vagy már 1956. november 20-án is tudták: egy elvhű kommunista bármikor bármit gátlástalanul megígér, mert felsőbbrendűségének öntelt hitére alapozott, saját önző érdekén kívül semmilyen erkölcsi értékrend nem kötelezi őt arra, hogy akár egyetlenegy ígéretét is betartsa, megtartsa, teljesítse.

1956. november 20-án Sepilov szovjet külügyminiszter megígérte, a szovjet megszállók parancsnokai megígérték, a magyar kommunista hatalombitorlók megígérték, hogy senkit az ország területéről nem visznek el, senkit a felkelésben való részvételért nem üldöznek.

Egy kommunista politikusnak semmibe nem kerül bármit megígérni.

Az ígérgetés hasznos, eredményes politikai eszköz, a pillanatnyi érdekérvényesítés szempontjából elfogadott taktikai fegyver. Kádár Apró Dögei és Sepilov elvtárs 1956. november 20-án úgy ítélték meg, legokosabb, ha felkelésről beszélnek, és megígérik a magyaroknak, hogy senkit nem fognak üldözni a felkelésben való részvételért.

Aztán Nagy Imrét és társait (valamennyien kommunisták voltak!) internálták, hazahozták, fölakasztották. Több száz embert letartóztattak, börtönbe zártak, kivégeztek.
És mellékesen 1957 januárjában felfüggesztették a Magyar Írók Szövetsége működését, mert az igaz, hogy a kommunisták megígérték: senkit nem fognak üldözni, de azt soha nem mondták, hogy eltűrik, ha nekik valaki nem fogad szót. Aki feleslegesen pofázik (az írók, a magyar írók különösen, mindig hajlamosak lángoló pallosként szerepet vállalni a politikában), annak be kell fogni a pofáját, hogy ne izgassa, ingerelje, lázítsa azokat, akiket a szovjet tankoknak és a magyar pufajkásoknak már sikerült megpuhítaniuk, páriává silányítaniuk, gerincetört együttműködővé aljasítaniuk.

Aki nincs ellenünk, az velünk van – hirdette Kádár János.

Korlátolt ember volt, lehet, hogy valóban hitte: akinek már összetörték a gerincét, akit már megaláztak, akiből már sikerült besúgó ügynököt faragni, aki rémülten hallgat, mert a habos tortának álcázott diktatúrában életben akar maradni – az már a kommunisták szövetségese.
De azért Kádár János sem volt annyira ostoba, hogy megbízott volna a magyar írókban. Azt is tudta, mit ígértek a magyar kommunisták a magyar népnek: “Senkit az ország területéről el nem visznek, senkit a felkelésben való részvételért nem üldöznek.” És miután ezt az ígéretet sem tartották be, nehogy bárkinek is eszébe jusson számon kérni rajtuk bármit, célszerűnek látszott szájkosarat kötni az írókra.

Nehogy beleköpjenek a kommunisták levesébe.

(Háy Gyula, Déry Tibor, Zelk Zoltán mégis beleköpött: néhány évig börtöncellájukban gondolkodhattak arról, miért is lettek kommunista írók.)
1956. november 4-én szovjet repülőgépekről szórták a városra a forradalmi munkás-paraszt kormány röpiratát. “A hazánkban október 23-án megindult tömegmozgalom, amelynek nemes célja a Rákosi és társai által elkövetett párt és népellenes bűnök kijavítása, a nemzeti függetlenség és szuverenitás védelme volt, a Nagy Imre-kormány gyöngesége és a mozgalomba befurakodott ellenforradalmi elemek növekvő befolyása révén veszélybe hozta…”
Első olvasásra is azonnal kitetszik: a röplap megfogalmazója kommunista volt. Becsületes ember legfeljebb nép és pártellenes bűnökről beszél; párt- és népellenes bűnökről csak párthűségükbe gárgyult kommunisták. Számukra mindig pártjuk a legfontosabb, önhitt élcsapatuk vezető szerepe, hatalma, érdeke.

A becsületes emberek népben, nemzetben, országban gondolkodnak.

Fél évszázad tapasztalataival a hátunk mögött sem könnyű eldönteni: hogyan lesz számukra a nemes célú tömegmozgalom (1956. november 4.) néhány nap alatt felkelés (1956. november 23.), néhány hét alatt ellenforradalom. (Vezércikk kezdőmondata: “A fegyveres ellenforradalom meghátrálása után a reakciós erők támadásának egyik fő iránya most a pártszervezés elleni harc. Úton-útfélen hangoztatott jelszó: >Az üzemben termeljünk, ne politizáljunk.
api01

Published in: on 2006 december 15, péntek at 05:05  Hozzászólás  

Izraeli atomarzenál és Irán

Teherán az ENSZ BT fellépését követeli Izrael atomfegyverei miatt
2006.12.14. 18:14:36

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának fellépését követelte Irán szerdán az izraeli miniszterelnök széles körben akként értelmezett kijelentései miatt, hogy a zsidó állam atomfegyverrel rendelkezik.

Ehud Olmert izraeli kormányfő a hét elején előbb egy német televíziós interjúban említette együtt országát több atomhatalommal, majd Angela Merkel kancellárral tartott sajtóértekezletén azt hangoztatta: Izrael nem lesz az az ország, amely elsőként fog bevetni nukleáris fegyvert a Közel-Keleten. Az izraeli kormányszóvivő cáfolta, hogy a kormányfő ezzel elismerte volna, hogy a zsidó állam nukleáris hatalom.

Mohammed Ali Hoszeini iráni külügyi szóvivő az IRNA hivatalos iráni hírügynökség által szerdán idézett nyilatkozatában viszont úgy vélekedett, hogy az izraeli “hivatalos beismerésből” világosan kitűnik az iszlám országokkal szembeni (izraeli) katonai fenyegetés.

“Ezen beismerés rámutat arra, hogy a Közel-Kelet biztonságával és stabilitásával szembeni valódi fenyegetés hol húzódik meg, s rávilágít eme rendszer azon ördögi terveire is, hogy valóra váltsa fenyegetéseit, terrorstratégiáját és a megszállás folytatását” – hangoztatta a szóvivő.

Mohammed Ali Hoszeini mindezek miatt szükségesnek vélte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Iszlám Konferencia Szervezete és más regionális szervezetek gyorsan fogadjanak el hatékony megoldásokat e “nagyon világos fenyegetésekkel” szembeni küzdelem érdekében.

Az ügyben külön megszólaló Arab Liga szerdán szintén szükségesnek vélte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen keresztül gyakoroljanak nyomást Izraelre atomlétesítményei tevékenységének átláthatóvá tétele érdekében.

A nemzetközi közösség az elmúlt időben nyomást gyakorolt Iránra annak vitatott atomprogramja miatt, s a Teheránban esküdt ellenségnek tekintett Izrael is számos alkalommal követelte az ENSZ fellépését Teheránnal szemben.

Független elemzők feltételezése szerint Izrael mintegy kétszáz atomrobbanófejet állíthatott elő a hatvanas évek vége óta; a zsidó állam hivatalosan azonban sem megerősíteni, sem cáfolni nem hajlandó, hogy atomhatalom. Irán sérelmezi a szándékos izraeli hallgatást, a saját atomprogramjának ellenőrzésével kapcsolatos nyugati követeléseket pedig úgy tekinti, hogy a Nyugat kettős mércét alkalmaz vele szemben.

Nemenyi.net

Az Uniónak sem tetszik a zsidó atomarzenál
2006.12.14. 18:15:30

Felvilágosítást vár Izrael atomprogramjáról az Európai Unió a finn uniós elnökség egy magas rangú képviselője szerint. A Berliner Zeitung mérsékelten baloldali német lapnak adott szerdai nyilatkozatában az illetékes utalt arra: Ehud Olmert izraeli miniszterelnök először ismerte be, hogy Izrael atomfegyverrel rendelkezik.

Az izraeli kormányfő előbb egy német televíziós interjúban említette együtt országát az atomhatalmakkal, az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Oroszországgal, majd Merkel kancellárral tartott sajtóértekezletén azt hangoztatta: Izrael nem lesz az az ország, amely elsőként fog bevetni nukleáris fegyvert a Közel-Keleten.

A finn elnökség képviselője közölte, hogy uniós körökben meglepetést okozott a bejelentés, illetve annak időzítése. Ezért az elnökség arra szólítja fel Olmert miniszterelnököt, hogy tisztázza az általa közölt információ pontos tartalmát és a bejelentés szándékát.
MTI forrás.

Olvasói komment:

Felvilágosítást várnak és meglepetést okozott a több mint húsz éve ismert zsidó nukleáris arzenálnak ténye? Talán még Dimonát sem fedezték fel az európaiak? Talán még nem is hallottak Mordechai Vanunuról, aki az egész zsidó atom programmot nyilvánosságra hozta több mint húsz évvel ezelőtt? Tudnak egyáltalán olvasni Büsszelben, vagy kizárólagosan analfabéta moronokkal van megtömve az EU? Nem volt elég Angela Olmerttal való csókolózásának hányingeres látványa? Még nagyobb hülyét kell csináljanak magukból?

Még azt sem vették tudomásul, hogy a hivatalos és ismét kijelentett zsidó politika a SEMMINEK BE NEM VALLÁSA?? Ezektől kér tisztázást az EU? Legközelebb még azt a sódert is elhiszik Brüsszelben, hogy a zsidók nem fogják elsőnek használni nukleáris arzenáljukat?? Talán még azt is bebeszélik maguknak hogy az izraeli atombombák kedvesek és jók, nem úgy mint az irániak amelyek még nem is léteznek?

Ha nem agyalágyultakkal állunk szemben, akkor igaz kell legyen a hónapok óta szállongó hír mely szerint az EU el fogja fogadni a KÖZÉPKELETI Izraelt mint EU tagot. Biztosítván teljes uralmukat Európában és az európai törvényhozás felett.

A tény hogy a jelenleg folyó Európai Bajnokságban izraeli csapat is szerepel, arra enged mutatni hogy nem agyalágyultság amit látunk, hanem ördögiek kigondolt hatalom átadás.

Felébrednek-e valaha is a tagállamok csipkerózsika álmukból???? Fog valaki is tiltakozni végre valahára vagy elfogadják a tényt, hogy “Eretz Izrael” szerves részévé válik Európa is?

Nemenyi.net

Az izraeli főrabbi vallási kiközösítéssel sújtja a holokauszt-tagadó konferencián résztvevő ortodoxokat
2006.12.14. 18:16:00

A szélsőséges ortodoxok zsidók a Hamászt ismerik el a terület urainak.

A főrabbi drámai és szokatlan módon a világ összes rabbijához fordult, hogy az Iránban megjelenteket teljes kirekesztés övezze a zsidó közösségekben, soha többé ne engedjék be a zsinagógákba. Mint mondta, elárulták a zsidó népet és hagyományaikat, megszentségtelenítették a holokausztot és megszégyenítették annak emlékezetét.

Ilyen vallási kiközösítést csak a legritkább esetben, kiugróan szélsőséges bűnök esetén gyakorolnak a zsidó rabbik, ugyanis a közösségből való kizárás számít a legsúlyosabb büntetésnek. A Neturé Charta nevű szekta képviselői, akik Teheránban az Izrael elpusztítását célzó követeléseket támogatták, Jeruzsálem ultraortodox negyedében élnek. Élvezik a zsidó állam szociális segélyeit, de nem ismerik el azt. Véleményük szerint csakis a Messiás teremthet hazát a zsidóknak, és ezért a Palesztin Hatóság vezetőit, vagyis jelenleg a Hamaszt tekintik a terület urainak.

A radikális ortodoxok Iránban is Izraelt ostorozták. Bár a konferencia résztvevői közül egyedül ők nem tagadták a holokausztot és annak nagyságrendjét, de szerintük a cionisták kihasználták a náci népirtást és a zsidók országának Németország területén kellett volna megszületnie. Izrael régebbi főrabbija szerint teljesen őrültek. Mint mondta, teljes elmebajra utal, ha egy zsidó kezet fog egy holokauszt-tagadóval, miközben még közöttünk élnek olyanok, akikbe számokat tetováltak a nácik
[Forrás: Shiri Zsuzsa (Jeruzsálem) MR]

Nemenyi.net

Published in: on 2006 december 15, péntek at 04:12  Hozzászólás