A finnugor dogma vége?

2006.12.19. 20:22:57

Komoly tudományos értéke lehet annak a XIX. századi kalmük gyűjtésnek, amelyet egy elfeledett magyar kutató, Bálint Gábor állított össze, s amelyet most az ELTE egyik tanszékvezetője kíván publikálni. Az egyetlen európai buddhista népről éppen a magyar kutatók gyűjtötték össze a legkorábbi adatokat.

A harminc nyelven beszélő Bálint Gábor a hazai tudományos életben sokáig feledésbe merült, jóllehet professzori állásokat töltött be Budapesten és Kolozsváron is. Nemrégiben egy mongolisztikával foglalkozó történész, Obrusánszky Borbála szervezett egy konferenciát a Székelyföldről származó, elfelejtett XIX. századi nyelvész emlékére.

Az elfeledett székely tudós

Tudományos szenzációval is kecsegtethet egy hamarosan megjelenő tanulmány, amelyet egy nemrégiben megrendezett konferencián harangozott be Birtalan Ágnes, az ELTE belső-ázsiai tanszékének vezetője.

Birtalan hamarosan közzéteszi Bálint Gábor, a XIX. századi magyar nyelvész kalmük gyűjtését, egy olyan néprajzi és nyelvészeti összeállítást, amely egyedülálló a világon. A kalmükök nyelvét ugyanis az 1870-es években még nem kutatták, így a magyar kutatóén, Bálint Gáborén kívül más leírások nem maradtak fenn e népcsoport szóhasználatáról, kifejezéseiről, szokásairól, közmondásairól, hagyományairól. (A kalmükökről manapság legfeljebb akkor lehet hallani, ha a nemzetközi sakkszövetség elnöke, aki e népcsoportból származik, valamilyen új ötlettel rukkol elő.)

Bálintnak sikerült – együtt élve e néppel – olyan információkat is összegyűjtenie, amelyek a mongol népek körében szinte kivételesnek mondhatók, hiszen csak nagyon kevés kívülállónak sikerült bepillantania például a XIX. századi kalmükök temetkezési szokásaiba – magyarázta Birtalan Ágnes.

Kevesen tudják, hogy Európában, azaz a mai Oroszország európai részén is élnek mongol népek. A kalmükök viszonylag későn, 300-350 éve vetődtek Európa és Ázsia határvidékére, és a ma a mongolság legnyugatabbi ágát képviselik. Mára mindössze 137 ezer kalmük él, így különösen fontos, hogy ennek a nem túlzottan nagy létszámú népcsoportnak a kultúrája hozzáférhetővé váljon a hozzáértők és az érdeklődők számára. A kalmükök a Volga deltájától nyugatra, a Kaszpi-tengertől északnyugatra élnek. Ők az egyetlen buddhista nép Európában.

Sajnálatos módon Bálint kutatási eredményei évszázadokig csak az MTA, illetve az Akadémia szaktudományi intézetének raktáraiban porosodtak. A Székelyföldön született nyelvész munkásságát ugyanis kevesen ismerték, hiszen keveset publikált eredményeiből, és amit közzétett, azt is igencsak vitatták saját korában. Most Birtalan kiadásában mégis napvilágot láthat egy egész nép számára fontos kutatási eredmény.

A mostani konferencián Csontos Sára, aki szintén az ELTE-ről érkezett, a magyar-mongol nyelv közötti kapcsolatokat vizsgálta előadásában. Ő is Bálint Gábor nyomán elemzett pár olyan szót, amely a magyarban és a belső-ázsiai országban egyaránt használatos.

Ilyen például az anda szó, amely mongolul barátot jelent, nagyon bensőséges barátságra utaló szó, a magyarban pedig a Tisza-vidéken volt használatos Bálint Gábor idején, és szintén barátot, kedvest, kedvencet jelentett. (Az andalog szavunk is pozitív tartalmú, és összefügg a mongol andával Csontos szerint.)

Ír szavunk szintén mongol kapcsolatokkal bír, eredetileg rovátkolást, vágást jelentett, nem véletlen, hogy szinonimaként is használható ró szavunk ugyancsak a rovással függ össze.

Más előadók Bálint Gábornak a kazáni tatárok nyelvtani rendszerének és nyelvének leírásával kapcsolatos munkáit elemezték, de voltak, akik a burjátok, egy szintén mongolokhoz tartozó nép nyelvének Bálint-féle lejegyzését vizsgálták meg alaposabban.

(Index – Hunhir)

Advertisements
Published in: on 2006 december 21, csütörtök at 05:14  Hozzászólás  

The URI to TrackBack this entry is: https://ludasmatyi.wordpress.com/2006/12/21/a-finnugor-dogma-vege/trackback/

RSS feed for comments on this post.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: