TV zombik! Záróra!

2006.12.05 21:04

avagy felébredünk-e a rémálomból…?

Hol volt, hol nem volt…

… sok-sok ezer évvel ezelőtt, még az utolsó jégkorszak előtt élt itt egy nép, akiről annyit már tudhatunk, hogy írásbelisége közel állt a mi rovásírásunkhoz, és innen több irányba is terjesztette az élet tiszteletén alapuló hitét. Az idők folyamán többször visszatértek leszármazott népek, akik mindannyiszor úgy tekintettek a Kárpát Medencére, mint létük bölcsőjére. Környezetükhöz képest fejlettebbek voltak, eszközeikben és gondolkodásukban egyaránt utat mutattak. Az utolsó visszajövetel során viszont már ősi hitük, ami az egymáshoz képesti mellérendelésen és nem alárendelésen alapult, az időközben kialakult országok uralkodó rétegében végzetes hatalomféltést szült. A többfrontos támadást még el tudták valahogy hárítani, de hosszútávon válaszút elér érkeztek. Vagy megtagadják hitüket, és erőszakkal szolgákká teszik az ellenségeket, vagy megpróbálnak alkalmazkodni. Jó döntés nem létezett, mivel hitük megtagadása szélsőséges esetben egész népek kiirtását is jelenthette, amivel maguk is véglegesen “lealacsonyodnak” környezetükhöz, az utóbbi esetében pedig fennáll a veszélye a teljes kipusztulásnak. Az alkalmazkodást választották, ezért fel kellett adniuk vallásukat, és megpróbálni túlélni addig, amíg megszűnik egyes népekben a többiek lenézése, és felsőbbrendűségi hitükből adódó pusztításaik. Döntésük következményeként sorban jöttek a csapások, külső ármányok és belső árulások, testvér népek megtagadása és önfeláldozás méltatlanokért. Lassan, de biztosan megfogyott, és jelentős részében fel is oldódott környezetében a nép. De ez még mindig nem volt elég. A korábbi ellenségeik, a hatalmukat továbbra is féltők, egy majdani magyar ébredéstől tartva véglegesen meg akarták szüntetni a problémát. Több aljas eszközt is kitaláltak és tétovázás nélkül be is vetettek ellenük. Kikezdték múltjukat, meghamisítva azt, betelepítették más nemzetek népeit, belülről bomlasztva őket és aláásták ősi erkölcsüket és értékrendjüket. Más szavakkal tépték, cibálták a magyart, ahol érték, kiszakítottak hatalmas darabokat belőle, belemartak a lelkükbe és mérget csepegtettek minden gondolatukba. Végül a maradékot odadobták koncnak a világ legnagyobb népirtását elkövető, egy gonosz és gyűlölködő kisebbség által vezetett babár hordának, aki bevégezte a feladatot. Az egykori büszke, tiszta lelkű, egységes, nemes népből ezer évvel később kicsinyes, önző, az anyagi világon kívül mást nem látó, öngyilkos lakosság lett. Elhanyagolható kisebbségbe kerültek a továbbra is nemzetben, közösségben gondolkodók, a régi hitüket keresők, akik manapság nap, mint nap szenvednek a körülöttük tomboló önpusztítástól.

Napjainkban…

… a földön dúl a harc. Egy, a hatalmat átvenni akaró nép szinte a győzelem küszöbére ért. Senkit és semmit nem kímélve, mindenkin átgázolva, pusztítva és gyűlölködést szítva csak erre törekszik. A nemzetben gondolkodók szerte a világban üldözöttek lettek, örülhetnek, ha felemelt fejüket nem csapják le.
És mi van nálunk? Hazánkban lassan megszilárdul eme gonosz kisebbség által vezetett demokráciának csúfolt diktatúra. Már minden, a világhatalomra törő népet kiszolgáló hazai bábuk kezében van, a klasszikus törvényhozó, bíró és végrehajtó hatalmon kívül a jelenlegi legerősebb fegyver is ellenünk dolgozik. A média pengeként forog a nemzet testében!
Össztűz zúdul azokra, akik még megpróbálnak egy utolsót kiáltani. A törvényeket megkerülik rendeletekkel, a bírókat ők nevezik ki, és tartják szoros pórázon, a közvetlen korbácsolást meg végrehajtják a régi kommunista csöcsön nevelkedett nemzetbiztonsági csapatok és rendőri fogdmegek, vagy utódaik. Ha hibáznak, ha kiderülhetne valami, vagy esetleg egy ellenlábas eljutna addig, hogy többen meghallhatják ébresztő sikolyát, akkor kegyetlenül lecsapnak rá a média pallosával. A bevált, uszító ista-pista jelzőkkel teszik hiteltelenné a hatalmukra veszélyeseket (ista-pista = rasszista, sovinista, antiszemita, nacionalista… stb).
Lökdösnek a szakadék felé…? Mi trappolunk magunktól, üdvözült mosollyal a tévétől bamba képünkön! Nem is látjuk, hogy akiket mi bölcs vezetőinknek gondolunk, egy mocskos játszma részesei. Nem kell ide összeesküvés elméletet szőni, ők már zsigerből tesznek, mondanak olyanokat, amiktől mi hamarosan kipusztulunk. Nem kell központi utasítás, elég pár kacsintás a színfalak mögött, vagy pár dorgáló szó, ha letér valaki az általuk kijelölt pályáról. Megpróbálunk lázadni? Olyan nemzetközi támogatást tudnak szerezni, hogy ők tervezik minden lépésünket előre. Pár példa:
– Az elmúlt 50 év társadalmi mozgásainak alapján készített számítógépes modellek Magyarországra alkalmazása.
– Helyi “szakértők” bevetése, hogy a lázadók szervezettségét minimálisra csökkenthessék, a megfélemlítést pedig leghatékonnyabbá fejlesszék. Ezen szakértők érkezhetnek egy éppen elromló USA katonai gép kényszerleszállása során is (vagy nem is egy ilyen gép volt…?).
– A kommunista diktatúrák során kipróbált módszerek átadása (rendeletek törvények helyett, korán kiprovokált tüntetések a gőz levezetésére, kíméletet nem ismerő idegenszívű végrehajtók alkalmazása, különböző társadalmi rétegek egymással szembefordítása… stb).

A remény…

… utoljára hal meg. Remélem, hogy túlfeszítik a húrt a jelenleg hatalmon lévő vérszívók, magabiztosságukban olyat tesznek, ami már a TV zombik elől sem rejthető el. Reményeim szerint jövő év tavaszán valami nagyon aljas dolog fog kiderülni, ami mindenkit rádöbbent, hogy létünkben vagyunk fenyegetettek. Tartok tőle, hogy ennek ellenére sokan menetelnének tovább a szakadék felé, így sok ártatlan vér fog hullani, de megkapjuk a lehetőséget az ébredésre. És hogy mi kell ehhez? Szükséges egy olyan világhelyzet, amikor a hatalomátvételt háttérből irányító szürke ruhások nem tudnak felénk erőforrásokat átcsoportosítani. Például Izrael újra másnak a farkával veri a csalánt és Iránt megtámadtatja az USA-val. De lehet, hogy valóban szereznek atomot az arabok és belerobbantják a földbe TelAviv-ot.
Hiszem, hogy a magyarok Istene nem fordult el tőlünk, úgy gondolja, hogy már eleget szenvedtünk és megadja számunkra a lehetőséget, hogy kivergődjünk a sötétből. A külső körülményekkel nem kell törődnünk, ha megérdemeljük, azok adódni fognak. Ha másképp nem, hát lesz egy jó nagy napkitörés (J), ami által gerjesztett elektromágneses sugárzást nem állítja meg bolygónk mágneses tere, és még a föld alá telepített számítógépek is elveszítik memóriájukat. Nem lesz kompjúter, de még egy memória chip sem fog működni, így se bankszámla, se autó, se gáz, se villany, se telefon, se hadihajó, se repülőgép… semmilyen technika nem lesz. Naiv gondolat…? Nincs emberi fantázia, ami el tudná képzelni mi minden történhet ahhoz, hogy már semmi ne számítson, ne legyen mit veszítenünk, és akár az életünk árán is megvédjük a közösségünket.
Most még van időnk arra, hogy felkészüljünk, hogy testünket de főleg a lelkünket megeddzük, hogy újra megtanuljunk imádkozni és hinni. Hinni abban, hogy létünk nem születésünkkel kezdődik, és nem halálunkkal végződik be. Továbbá igenis felelősök vagyunk azokért, akik utánunk jönnek és hálával tartozunk azoknak, akik vérüket, ha kellett életüket adták azért, hogy itt lehessünk. Ha nemzetedért harcolsz, akkor saját magadért is küzdesz, mert egyedül könnyen eltaposnak, de együtt legyőzhetetlenek vagyunk. Hiszem, hogy lesz lehetőségünk ezt felismerni és élni is fogunk vele.

Üzenet a piócáknak

Nem hiszem, hogy a politikából jelenleg élőknek színektől és oldalaktól függetlenül lenne jövője, és nem hiszem, hogy gyűlöletből és uszításból a végtelenségig büntetlenül lehet élni. Még azoknak sem sikerülhet, akik évszázadokon keresztül erre hegyezték népüket. És nem hiszek a “kővel megdobsz, akkor visszadoblak kenyérrel” elvben, mert még ha nem is lihegek a bosszúvágytól, vagy nem mérek rád megelőző csapást, de ha megdobsz, odamegyek hozzád, és megkérdezem: “Melyik kezeddel csináltad…?” – és jó nagyot rácsapok, hogy fájjon.! És ha tovább feszíted a húrt, ha újra megtámadsz, hát az Isten legyen irgalmas hozzád, mert mindenáron megvédem magamat, a családomat és a nemzetemet egyaránt tőled. Ha kell, az életem árán is! Vigyázz vérszívó, a magyart azért üldözték, taposták elődeid, mert tudták, hogy ha egyszer felébred, leráz téged magáról, és nyüszítve húzódhatsz vissza az árnyékba!

Uborka a centrifugában

Engem még soha nem hívtak komcsinak, vagy szélsőjobbnak (még fociban sem:-), de bértollnoknak végképp nem.
Most már harmadik alkalommal gondoltam úgy, hogy a bennem kavargó (vagy inkább az engem felkavaró…?) gondolatokat megpróbálom rendezni és megmérettetni: Vannak-e egyáltalán hasonlóan gondolkodók, mint Én…?
Első alkalommal az elkeseredettség váltotta ki ezt, hogy nem értem a magyar emberek széthúzását és nem akarom elhinni, hogy igaz a ránk erőszakolt verzió, vagyis “ilyenek a magyarok, törődj bele…”. Mintha egy örvény szippantott volna magába, húzna lefelé és onnan nem lenne menekvés:
Megszoksz, vagy megszöksz!
Le is út, fel is út!
Ha nem tetszik, kívül tágasabb!
Megpróbáltam kívülről tekinteni az eseményekre, objektíven, lerázva a saját kis világomból eredő korlátaimat, és látnom kellett, hogy minden mögött valamilyen önző érdek húzódik meg. A világban zajló alattomos pusztítás közül sok közvetlen hatással van ránk, ami rossz esetben minket véglegesen kiradíroz a világból. Így született a “Magunk sodródunk, vagy lökdösnek a szakadék felé?”. Majd bekövetkeztek az októberi események, amiket túl korainak tartottam és beleillettek azon elképzelésembe, hogy a háttérből profik rángatják a szálakat, többek között időben levezetik a feszültségeket. Ennek ellenére a lelkesedés engem is magával ragadott, de november közepére sajnos újra ki kellett józanodnom. Látva az újból fellángoló széthúzásokat, a végletesen szétszakadó társadalmat és az egyre nyíltabb diktatúrát írtam meg a “Vadmagyar valóság”-ot. Különös gonddal ügyeltem arra, hogy saját véleményem, vagy vágyam ne legyen benne, hiszen csak így tudom elérni, hogy a “másik oldal” ne dobja félre mielőtt a végére ér. Célom csupán annyi volt, hogy aki olvassa, az jusson el az utolsó sorig, és gondolkozzon el elsősorban saját magán. Hogy melyik a “másik oldal”? Aki beállt valamelyik párt bólogatói közé, akár a narancs, akár a piros rövidlátó híve, annak létezik az a bizonyos másik oldal. Olvasva soraimat persze, hogy az ellen oldalra gondol és saját magát tekinti téveszthetetlennek. És hogy ki a birka? Mindenki, aki nem óhajt tevőlegesen foglalkozni az anyagi boldogulásán kívül egyebekkel. Akinek nem inge, ne vegye magára…!
A háttérből uszító gonosz ellenség hatalma ellenére, akinek szinte már a lelkünkön kívül minden a birtokában van, így az általa a médiából áramló megannyi szenny, az ösztön szintre való süllyedés, az egymás iránti érdektelenség ellenére úgy gondolom, hogy még mindig van remény, még ott a parázs a magyar lelkek mélyén. A következő esztendőben eldől, hogy kihunyunk, vagy fellángolunk. Nagyon hosszú és rögös út vezetett idáig és sajnos még nem látható, hogy a végén szakadékba hullunk, vagy újra magunkra találunk. És, hogy miért pont jövőre…? Mert szerintem ez lesz az az év, amikor végre a világban lévő forrongás és az országunkban kialakuló robbanás közeli helyzet együttesen teszi lehetővé, hogy ne tudjanak minket eltaposni. Kívülről nem lesz segítsége vérszívóinknak, és belül pedig túlfeszítik a húrt.
Most viszont készüljünk a harcra, tanuljunk meg újra imádkozni és szólni őseinkhez. Mert a segítség az el kell.

Uborka

Reklámok
Published in: on 2006 december 31, vasárnap at 02:37  Hozzászólás  

The URI to TrackBack this entry is: https://ludasmatyi.wordpress.com/2006/12/31/tv-zombik-zarora/trackback/

RSS feed for comments on this post.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: