ÁVH-s örökösök Eldorádója, izraeli haszonszerzéssel

Több városban volt úgynevezett értelmiségi háttérbeszélgetés, ahol többször olyan váratlan fordulat is előállt, amelyre senki nem számított. Véletlenül egy nem értelmiségi, de igen befolyásos ember is részt vett az egyik beszélgetésen. Amikor már az ötödik, vagy hatodik hozzászóló – főorvos, iskolaigazgató, stb. – mondta mindig ugyanazt, akkor barátunk, nevezzük Jánosnak, igen fölháborodott.

Már ne haragudjatok nagytiszteletű barátaim, de ti mindannyian valahogy mellébeszéltek. Vagy nem tudjátok, vagy nem meritek kimondani, hogy azok a kommunista ivadékok, akik rárontottak különböző szinten a magyarságra, azok gyűlölnek bennünket. Mert minek lehet azt nevezni, hogy az 1980-as évek nacionalista hangulatát milyen módon fordították meg, ha nem a gyűlöletre gondolok? Mert ezek a kommunista ivadékok, legyenek bármelyik politikai pártba beépítve az ellenzéki kerekasztal óta, tulajdonképpen most mutatják meg a magyaroknak, hogy mit gondolnak rólunk. Jártattátok a szátokat! Demokrácia kell nektek! Na majd kaptok! És ennek megfelelően, akik államosítottak, gyilkoltak, ÁVH-t csináltak, majd utána munkásőrként csatangoltak az országban, most köpönyeget váltottak és kifosztják, megbüntetik a magyar állampolgárt. Még hozzáteszem, közben gyűlölik is őket. Ugyanazok, akik ötéves terveket adtak el és fojtogatták vele a magyarságot, ma konvergencia-programot csinálnak, de már valamennyi vagyonunktól megfosztottak vagyunk. Nincsenek már jogaink, kizárólag kötelességeink, mégpedig az, hogy “fogd be a szád”, vagy más néven: “sírig tartsd a pofád!” Élénk felhördülést keltett ez a gondolatsor, főleg az ott lévő fideszes, meg miépes szimpatizáns jóemberekben. Mert, hogy így össze van mosva minden. Hogy gondolja tisztelt hozzászóló, hogy a magyar politikai “elitet” összemossa! És itt óriási meglepetés történt. “Úgy, hogy ismerlek benneteket!” – mondta és ránézett a kereszténydemokrata városi elnökre, hogy “te pártitkár voltál, meg előtte ÁVH-s”. Körbenéz, és a fideszesnek azt mondja, “neked pedig a faterod volt a megyei párbizottságon a személyzetis”. Hogy a személyeskedést meggátoljam, fölálltam.

És ahogy kell, csendre intettem a lassan kaotikussá váló közállapotokat. Hisz, az a legnagyobb baj, hogy ez mind igaz. Mert mikor lett kinevezve az előbb még oly nagyon szidott Gergényi Péter főkapitány, meg Bene László, ha nem a “rendszerváltozás” után. Mikor lettek a bírók megválasztva? Kik lettek az ügyészek? – hogy ne csak a politikusokat nevezzük meg. Nem vesszük észre, hogy ugyanazok a hazaáruló gyilkosok vannak most is a magyarság fölé helyezve, akik voltak az elmúlt évtizedekben, vagy uram bocsá’, egészen a tanácsköztársaságig. A magyar társadalom, addig az időpontig, amíg nem tud szembenézni a közelmúltjával, magyarul az utolsó évszázadával, addig igen nagy bajban lesz. Addig lesznek álforradalmárok, álreformerek, de a társadalom tulajdonképpen tévúton ténfereg. Mert miért nem vizsgáljuk meg, mi is történt például október 23-án? Nem nagyon olvastam egyetlen egy újságban sem, hogy ezen a napon a védtelen tömegre több mint 1800 lövedéket lőttek ki a rendőrök. És, ha hozzáteszem, hogy mind emellé a fegyvert fejmagasságban használták, tehát törvénytelenül és büntetőjogi felelősségre vonás megítélése alá esve, akkor még nem fejeztük be az események boncolását. Ugyanis, ugyanezen a napon 1600 gránátot lőttek ki a tömegre. Könnygáz, stb. Összehasonlításként nézzük meg a legvéresebb párizsi éjszakát. Itt, mármint Párizsban azon az estén, tavaly nyáron több mint 2000 gépkocsit gyújtottak fel randalírozó fiatalok, akik több százezren törtek, zúztak kirakatokat és mindent, ami az útjukba esett. A velük szemben felvonuló rendőrség, a megerősített nemzeti gárdával összesen, harmada lövedéket nem lőtt ki, mint a budapesti forradalom évfordulóján. Hogy mi az aránytalan, ebből mindenki levonhatja a következtetést. De vajon hova vezet az, hogy meggyaláznak mindent, ami magyar? Eladnak és eljátszanak mindent, ami hozzátartozik a magyar értékekhez és biztosítaná a Haza jövendő jólétét! Vagy minek nevezzük azt, amikor a magyar szabadalmak döntő többsége az alábbiak szerint kerül idegen tulajdonba:

Az egyik polgármester, csodálatos feltalálónkat, akinek két szabadalma védelmet élvezhetne az egész világon, beprotezsálja a Kóka-féle hordába. Mármint a Gazdasági Minisztériumba. Ott nagyon megörülnek a szabadalomnak és biztatják is a fiatalembert, hogy csak ide a papírral, a többi dolog már az övék. A következő találkozóra szintén a polgármester úrral mennek, akit az illetékes államtitkár-helyettes kiküld a tárgyalásról. A fiatalember félóra múlva érkezik feldúlva, és alig tudja elmondani a problémáját. A magyar vezető közhivatalnok az alábbi ajánlatot teszi a feltalálónak: a minisztérium felkarolja a szabadalmat, de ennek egy kritériuma van; a találmányt izraeli állampolgárnak kell benyújtani, és oda kell kivinni az egész hasznosítási lehetőséget! Majd ok onnan tudják, hogyan kell az egész világon ezt eladni, és abból hasznosítani, mindenki javára az értéket. És ebből a haszonból, ha hajlandó lemondani a szabadalmas a további követeléseiről és nem fejleszti tovább a szabadalmat, tíz százalékban részesül a haszonból. A fiatalember ma Németországban, Hazánkon kívül kutat, mert ott legalább egy laboratóriumot kapott. De az a közhivatalnok, aki a zsidó állam érdekeit védi és közben a magyar forintokból gazdagodik, az ma is ott van, és ma is kormánytag. Vajon ez a szellemiség vagy ez a felfogás nem a magyargyűlöletbol fakad-e? Miért van az, hogy a magyar innováció, a magyar tudomány az megbukik, részint az áltudományos akadémia csokornyakkendős figuráin, valamint a politika és a gazdasági élet cionista figuráin? Meddig kell idegen hazába mennie a magyarnak, ha esetleg többet tud, mint bárki a szakterületén, az egész világon? Ez egy olyan kérdés, amelyre egyszer majd válaszolni kell azoknak is, akik eltűrték, szó nélkül, hogy lőjék a magyart, gyilkolják és azt, hogy az egész ország ma a politikusok jóvoltából inkább tűnik szemétdombnak, mint egy jól működő európai tagállamnak. Mert ma Magyarország sajnos a hamisítások központja, amelyet intézményesítetten a magyar politika és a gazdasági élet vezető gárdája szervez. Biztosítja a védelmet, és a szabadságot azoknak, akik megfelelő mértékben bizonyítani tudják, hogy gyűlölik a magyarságot! És bármit tesznek ma már a magyar politikusok, ebből az ördögi körből nem tudnak kikerülni, mert minden lépésük csak hazaárulás, bárhová lépnek is a földre.

Óriási felhajtást próbáltak Puskás Ferenc, a mindenki Puskás Öcsijének a temetéséből, a politikusok maguknak csinálni. Nem sikerült! Megdöbbentő volt, hogy ugyanúgy jártak, mint október 23-án. Már a zászlófelvonás is félre sikeredett, ugyanúgy az üres téren álltak a politikusok, Lomnicival és Biharival együtt. Nem mentek ki az emberek, pedig sok százezren és sok millióan szerették Puskás Öcsit, még a nevét viselő stadionba sem. A nép nem hajlandó közös sorsot vállalni a saját kifosztóival. Külön repülőgép jött Spanyolországból, de itt voltak a belgák, a franciák, a németek, a görögök, csak a magyarok hiányoztak. És még ennek a politikusgárdának ez sem elég. Ha látták volna, a Kossuth téren hányan fényképezkednek a körbezárt Parlament hátterével. Viszik a rossz hírt a magyarokról, illetve azok torz egyéniségű politikusgárdájáról. Mert az a nép, amelyet kizárólag hazaárulók vezetnek, önmagában is kell, hogy hibát találjon. Ugyanolyan hamis ma a látszat, mint amilyen volt 1970-ben és ’80-ban, amikor kiderült, hogy például a Magyar Államkincstárban szinte minden drágakő hamis, amely fedezetként van odatéve. A legutolsó bizományi áruházi becsüs is meg tudta állapítani, hogy az egész rendszer egy nagy csalás. És akkor azt hittük, hogy ez csak tisztulhat. Akkor még nacionalista érzelmek voltak az egész közéletben. Több piros-fehér- zöld zászló volt a közintézményekben, mint a mai nap. Akkor még volt magyar tulajdon, amelynek mára már nyoma sincs.

Ma pedig panaszkodnak a sintérek, akik politikusnak neveztették magukat, hogy csak 3,9 millió ember dolgozik, több mint másfélmillióval kevesebben, mint a kádár-rendszerben. És ebből is csak 3,3 millió, aki a nyugdíjalapját fizeti, a jelenlegi nyugdíjasoknak. Vajon az nem merül fel, hogy ki szervezte meg a nyugdíjrendszer átalakítását? 1997-ben, Medgyessy Péter pénzügyminisztersége és Horn Gyula kormányzása alatt olyan nyugdíj-rendszert alapítottak, amelynek az volt a koncepciójaja, hogy az elkövetkezendő években munkahelybővülés, államháztartási-hiány és dinamikus fejlődés lesz az alapja annak, hogy megszüntetik a kizárólagos állami nyugdíj- rendszert. Az a pénz, amit kivonnak ebből a nyugdíj-rendszerből, a felosztó-kirovó rendszer az alapja, az ma összedőlt. Ugyanis az elmúlt ötven év befizetett nyugdíjalapjait ellopták, most pedig arányaiban is kevesebbet kell befizetni az állami pénztárba, mint az úgynevezett magánnyugdíj-pénztárak megjelenése előtt. Akkor is, már közel tíz éve lehetett látni, hogy csőd a vége. Vissza lehet keresni az ezzel kapcsolatos érdekegyeztető tanácsi megszólalásainkat.

Tehát az a baj, hogy előre lehet látni, tudatosan tesznek mindent tönkre, azért, hogy menjen el mindenki Magyarországról, és egyre kevesebb magyar legyen a Hazában. Ha kell, ehhez még az egészségügyi ellátási- rendszert is tönkre teszik és emberi fogyasztásra alkalmatlan, lejárt szavatosságú élelmiszerekkel teszik tönkre az egyébként is megromlott egészségi állapotunkat. Ezt csak tudatosan lehet végrehajtani! Ne higgye bárki, hogy a magyar politikusok, akiket különböző egyetemeken tanítottak, idegen érdekek szolgálatára, ezeket az egyszerű megállapításokat ne ismernék fel. De igen is az volt a feladatuk, hogy olyan körülményeket teremtsenek, amelyek nem alkalmasak a társadalom egészséges állapotának a fenntartásához. Másképpen, demokrácia ürügyén sarcolják a népet. Szipolyozzák ki a tudást és alázzák meg nap, mint nap a munkavállalókat. Mert ők ma rabszolgák, mégpedig azok rabszolgái, akiket soha nem ismerhetnek meg, mert ők a globalizáció urai. Közben pedig, olyan mélyre silányul a közélet, hogy már egy városi közlekedést sem tudnak megszervezni. Miközben Európa szégyene lesz Magyarország, legyen az a Siemens csalássorozata, az úgynevezett MSZP-s hajléktalanok cégvezetésével, amelyet Hornéktól tanultak. De ugyancsak, és ez a lényege, a globalizáció urai az úgynevezett nagy magyar vállalatokat szemelték ki arra, hogy előörsként behatoljanak a Balkánra, vagy éppen még a további keleti országokba is. A Mol Rt. az OTP, vagy a T- mobil az nem más, mint egy előretolt helyőrség, amely megvesztegetésre alapítja összes piaci tevékenységét. Hisz ma Magyarországon, a belső piacon is kizárólag így lehet érvényesülni. Aztán a nyugatiak, amikor már a behatolás sikerül a Balkánon ezeknek a cégeknek, akkor lecsapnak az elkövetőre, vagy elkövetőkre. És nem a megvesztegetési összeg miatt, mert az náluk is bekalkulált minden Siemens terjeszkedésben. Részt vettem Nyugaton, a stratégiai vállalatok vezetőinek meghívására néhány tanácskozáson, még 1997-ben és ’98-ban, mint a Magyar Munkaadók Nemzetközi Szövetségének egyik képviselője. Megdöbbentő volt, hogy milyen módon tudatták velünk, hogy mit szabad a nyugati multicégeknek és mi tiltott nekünk. Bizony, a Siemensnél ez már tíz évvel ezelőtt is így volt, mintegy tízszázaléknyi összeg megvesztegetésre van elkülönítve. Úgyis, mint a politikusok, a gazdasági szakemberek és a sajtó megvétele. Most a magyarok erre még egy kicsit ráspékeltek, a tíz százalékból először tizenöt, majd húsz lett és az egészet nem lehetett másként lefedezni, mint mérlegcsalás-sorozattal. De ez is honnan indul? Az Artur Andersen cég, vagy a többi úgynevezett nagy könyvvizsgálók, egy-egy évben több mérleghamisítást hagynak jóvá a világon, mint az Európai Unió éves költségvetése. Ezt a számot egyébként tőlük tudom.

Hogy csak Amerikában, négy cégnél 60 milliárd dollár a csalás! – akkor még mennyi lehet a többi, ami sok százezer cégnél előfordulhat? Az egész világ ma a csalásra épül, a globalizáció őrült, cionista csalássorozatára. Amelyet sajnos egy terrorista államból irányítanak, még akkor is, hogyha ezt néha az óceánon túlról tagadják. Mert az Európai Unió és a NATO szinte könyörög a Moszadnak, hogy hagyja abba a csalássorozatát, a kémkedését, mert felborul a piacgazdálkodás. Nálunk ez már megtörtént! Ugyanis, ha a rendszerváltozás – vagy minek nevezzük – után közel húsz évvel még további megszorító csomagokra van szükség, akkor ezt nem lehet másnak nevezni, csak hazaárulásnak. De nem hallani, sem az ellenzéki oldalon, sem a munkaadóknál és munkavállalóknál azt a mindenütt fölvetődő problémát, hogy hova tűnt a nemzet vagyona?! Mert bizony, ma Magyarországon nincs közigazgatás, nincs igazságszolgáltatás és nincs a tulajdon védelmében, vagy a magyar érdekek védelmében semmilyen előzetes védelmi munka. Ebbe beletartozik a nemzetbiztonsági szakszolgálati feladatkör, vagy a rendőrségi vagy az APEH nyomozóinak tevékenysége, vagy bármilyen szakmunka. Mert a rendőrség nem vizsgálhatja a nagy bűncselekményeket. Ezt kizárólag csak néhányan, hazaszeretetből tesszük. Mert hogy van az, hogy a Siemensnél, már néhány írásos bizonyítékot is beterjesztve, ugyanaz a Farkas Imre áll, aki a gyémántcsalások sokmilliárdos dolgait is irányította. De ezek a bizonyítékok nem a rendőrségnél bukkannak elő, hanem néhány barátom, akiket az élet megtanított arra, hogy védjék a sajátjukat és a nemzet vagyonát, maguk szerezték meg a bizonyítékokat és adták oda a bírósági eljárás büntető szakában. Vajon a nemzetbiztonságnak, vagy a politikának az a legfontosabb, hogy minden egyes kérdést egyszerűen a szőnyeg alá söpörjön? Mert a mai társadalomban sajnos az összes többi bizonyíték, az a rabszolgák jajszavának minősül csak. Azokat el lehet tüntetni, vagy éppen fizikálisan is el kell tüntetni, akik még valamit a Hazáért tenni akarnak. Legyen ez bankkonszolidáció, vagy éppen privatizációs csalássorozat, hamis gyémánt, vagy költségvetési csalás.

Ma Magyarországon nem találunk, a társadalmi élet egy részén sem, szabályosan működő rendszereket. De hisz fejétől bűzlik a hal, ha a miniszterelnök egy közbűntényes csalássorozatból milliárdos lehet, akkor vajon mit várunk el a követőktől? Ma Hazánk, nemcsak a maffiák szabad játéktere és prédája, hanem azon titkosszolgálatoké is, akik meg akarják szerezni a magyar földet. És ebben nemcsak az izraeli titkosszolgálat játszik főszerepet, hanem legalább még négy olyan nagy szolgálat, amelynek Budapesten van már a központja. Mert aki azt hiszi, hogy a KGB utódja az FSZB, nem garázdálkodik nyugodtan Magyarországon, az nagyon téved. És akkor még nem beszéltünk a CIA- ról, az angolokról, a franciákról és Közép-Európa legerősebb titkosszolgálatáról, a románról. A román titkosszolgálat, a SEI már olyan erős, és ezt a fideszesektől és a kommunistáktól tudom, hogy nem tudják kiszorítani őket a magyar közéletből. De ha ismerik a behatolás módját, azt nem tudom, miért nem lehet cselekedni. Mindig ugyanazok a szereplők, bármilyen cselekményre is kerül sor Magyarországon, mint akiket az utóbbi évtizedekben megismertünk. Tapsoltatják magukat a politikusok, meg az ál-ellenzék, legyen az temetés, vagy akármilyen társadalmi ünnep. Csak közben azt nem veszik észre, hogy a nép már kívül marad mindenen és nem hajlandó sorsközösséget vállalni a saját elnyomóival. Pedig még ez a nép nem szembesült a tényleges problémával. Mert rendkívül álságos az egész rendszer, amelyre csak egy példát hozok. Az egészségügy átalakítását, állítólag a magyarság döntő többsége, több mint 50 százaléka támogatná akkor, ha abba a magántőkét is belevonnák. Meg kell kérdezni, ki volt az az aljas gazember, aki ezt a kérdést egyáltalán fölteszi azoknak az embereknek, akiknek a legminimálisabb információjuk sincs arról, hogy hogyan is működik a magyar egészségügyi ellátó rendszer. Ugyanis, ilyen kérdést már föltettek a privatizációval kapcsolatban. Ha hiszik, ha nem, a magánosítást a magyar lakosság döntő többsége támogatta. Mármint a közvélemény- kutatások szerint. De, akkor is hasonló volt a helyzet, fogalmuk sem volt, hogy mit jelent ez és mi lesz a következménye. Ma Magyarország nem tekintheto másnak, mint egy építési projektnek, amelyet zsidó országból érkező spekulánsok, a saját érdekeik szerint befolyásolnak. De ha kell, körbekerítik a Parlamentet, és ha kell, farkasszemet néznek a rendőrökkel és veretik a magyarságot. Ugyanis a parancsokat ma nem a magyar Parlamentben adják, hanem kicsit távolabb, Brüsszelben, Tel-Aviv-ban, Washingtonban, vagy uram bocsá’ Moszkvában. Mert nekünk a vezetőink rossz lelkiismeretű tolvajok, akik egyszerűen a saját népük elől dugják el az igazat, a valót.

Nem merik közölni, hogy Magyarországon ma olyan állapot állt elő, hogy körülbelül, a tervek szerint, 2040-re érjük utol az Európai Unió fogyasztói átlagát. Ha nem volna olyan súlyos a probléma, azt kellene mondani, ahhoz az uniónak és tagállamainak igen nagymértékben kellene visszaesni, mert a mi fejlődésünk az nem pozitív irányú, hanem kifejezetten visszafejlődés. Mert nálunk nem védik a magyar belső piacot és kifejezetten magyarellenes a közigazgatás. Elítélik azokat az embereket, vagy legalább is megkísérlik elítélni, akik felismerték, hogy az élhető életet ez a rendszer nem biztosítja, sem napjainkban, sem az elkövetkezendő években. De ezeket a tényeket nemcsak mi tapasztaljuk a bőrünkön, hanem minden egyes uniós vizsgálat ugyanezt az eredményt hozza. Akkor miért támogatják a magyar politikusokat? Ennek egyetlen egy oka van: félnek a magyar eszmétől, a magyarság tudásától és attól a lappangó hazaszeretettől, amely a Kárpát-medencét hosszú évezredeken keresztül uralmunk alatt tartotta. Ez valós félelem. Ugyanis az elmúlt százötven év fejlődése az kizárólag a magyar innováción alapult, még akkor is, ha ennek a hasznait jórészt az óceánon túlról hallottuk csak vissza. Ma ez a spekulatív tőke legalább 3000 kilométerrel közelebb került hozzánk és a Közel-Keleten fejti ki hatását, de ez az ország már az unió úgynevezett 26. tagja, amely a társulásos szerződésből kizárólag csak előnyöket élvez. 99 százalékban a magyarok hátrányára! Ennek a problémának a megoldása nélkül Magyarországot, az elkövetkezendő években nem lehet szabad hazának tekinteni.

tdyweb

Published in: on 2006 december 30, szombat at 22:19  Vélemény?  

A Rózsadombi paktumról

2006.12.27. 21:26:33

Értelmetlennek tartom a polemizálást arról, hogy volt-e Rózsadombi paktum, vagy nem.

Valami olyan dolog történik most a magyar_október listán Jeszenszky úr jóvoltából, amit 2002-ben a “Ló nélküli lovas”** c. egyiptomi film bemutatásával kapcsolatban megértünk. Ez a film a “Cion bölcsei” alapján készült. Akkor az amerikai és izraeli tiltakozással kapcsolatban a film főszereplője az alábbi véleményét mondta el: ő is tudja, hogy a könyv hamisítvány, de az a furcsa, hogy “az izraeliek talán olvasták, és úgy döntöttek, hogy megvalósítják a benne foglaltakat”.

Az elmúlt tizenhat év azt bizonyítja, hogy ha hamis a Rózsadombi paktum, akkor megállapítható: az 1989-től hatalmat bitorlók “talán olvasták, és úgy döntöttek, hogy megvalósítják a benne foglaltakat”.

Kelt Szegeden, 2006. december 27-én.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József

Rózsadombi paktum
1. A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról.
2. A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott épületekért és javakért.
3. Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között.
4. Mindennemű szovjetellenes tevékenység megakadályozása.
5. A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.
6. A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése.
7. A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédése az esetleges megtorlástól.
8. A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon.
9. Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.
10. Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
11. Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása.
12. A jobboldali vagy szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása.
13. Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek, és azokon nem lehet változtatni.
14. Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel, szervezetekkel és csoportokkal.
15. A románok, a jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot.
16. Az 1956-os eseményeket mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik.
17. A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
18. A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben.
19. Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására.
20. Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.

Budapest, Rózsadomb, 1989. március 15.
Antall József, Boross Péter, Göncz Árpád,
Horn Gyula, Pető Iván, Paskai László,
KGB, Zoltai Gusztáv (MaZsiHisz), CIA,
MOSZAD

**Egyiptomban elkezdték a Cion bölcsei alapján készült antiszemita tévésorozat vetítését

Kairó, 2002. november 7. (MTI) – Az Egyesült Államok és számos zsidó szervezet tiltakozása ellenére Egyiptomban és több arab országban a muzulmán böjthónap, a ramadán kezdetére időzítve vetíteni kezdték a Cion bölcseinek jegyzőkönyve című hírhedt antiszemita pamflet alapján készült tévésorozatot.

A Ló nélküli lovas című egyiptomi gyártású sorozat első epizódját szerda este vetítette az egyiptomi Dream TV magáncsatorna, és csütörtökre virradó éjjel adta az állami 2-es csatorna is. Ugyancsak elkezdték a széria sugárzását az iraki 1-es csatornán és a libanoni siíta Hezbollah al-Manar nevű tévéjében. Tervezik bemutatását a dubai tévében, Jemenben, Bahreinben még a ramadán idején, míg Katarban a böjthónap lejárta után. Ugyanakkor nem vetítik Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, Jordániában és Iránban.

A film alapja az a történészek szerint a XIX. századi orosz cári titkosrendőrség által kreált röpirat, amely a cionista vezetők világuralmi törekvéseinek rémét festette le.

Az Egyesült Államok már korábban aggodalmát fejezte ki a sorozat vetítésével kapcsolatban. Szerdán Lynn Cassel amerikai külügyi szóvivő hangsúlyozta: a film, amely gyűlöletet szít olyan pillanatban, amikor az egyiptomi kormány a térség békéjén munkálkodik, nagyon sajnálatos és káros hatású lenne. Washington utasította kairói nagykövetét, David Welchet, hogy tolmácsolja az amerikai vezetés nemtetszését az egyiptomi illetékeseknek. Abraham Cooper rabbi, az amerikai Simon Wiesenthal Központ munkatársa Egyiptom washingtoni nagykövetének írt levelében rámutatott: a sorozat csak az utolsó lépés abban az arab világban folyó kampányban, amely nemcsak gonosznak mutatja be Izrael államot, hanem démonizálja az egész világ zsidóságát is.

Tiltakozott több amerikai kongresszusi tag is. Henry Waxman kaliforniai demokrata párti képviselő Hoszni Mubarak egyiptomi elnökhöz intézett nyílt levelében sürgette a sorozat levételét a tévék műsoráról. Szánalmasnak nevezte, hogy ugyanazokra a hazugságokra épülő műsort akarnak terjeszteni az arab világban, amelyek annak idején elindították az oroszországi pogromokat, és ürügyként szolgáltak Hitlernek a holokauszthoz. Waxman utalt arra, hogy az ügynek negatív hatása lehet az amerikai-egyiptomi kapcsolatokra, beleértve az Egyiptomnak szánt amerikai gazdasági és katonai segélyeket is.

Egyiptom elutasította a vádakat. Mohamed Szafuat as-Sarif tájékoztatási miniszter szerint a sorozatban nincs semmi, amit antiszemitának lehetne tekinteni. “Az egyiptomi kormány tiszteletben tartja valamennyi monoteista vallást, és nem tűri el, hogy bármelyiket meggyalázzák” – tette hozzá. Ahmed Maher külügyminiszter értelmetlennek minősítette a sorozat által kiváltott haragot, normálisnak nevezte “a nézeteltérést művészi produkciók esetében”, és leszögezte: Egyiptom nem hagyja magát megfélemlíteni. Nabil Oszman, az egyiptomi állami tájékoztatási hivatal elnöke úgy vélekedett, hogy “éretlen, ostoba viselkedésre utal, ha egy műalkotásról, egy játékfilmsorozatról előítélettel nyilatkoznak, mielőtt látták volna”. Ezt a megközelítést “szellemi és érzelmi terrorizmusnak” minősítette, ami Egyiptom számára elfogadhatatlan.

A sorozat forgatókönyvírói elismerték, hogy a film a Cion bölcseinek jegyzőkönyve alapján készült, de tagadták a rasszizmus vádját. A főszereplő Mohamed Szobhi a filmmel való szolidaritásképpen összegyűlt egyiptomi értelmiségiek előtt kijelentette: a filmnek “csupán egy százaléka” alapul a “jegyzőkönyvön”. A színész kijelentette: ő is tudja, hogy a könyv hamisítvány, de az a furcsa, hogy “az izraeliek talán olvasták, és úgy döntöttek, hogy megvalósítják a benne foglaltakat”.

A producerek szerint a film középpontjában egy arab újságíró áll, aki éppen azt próbálja kideríteni, valódi-e a “jegyzőkönyv” vagy sem. “Ha ez a sorozat megrémíti az Egyesült Államokat és a cionista közösséget, akkor sok hasonlót fogunk csinálni” – mondta Szobhi, aki részt vett a forgatókönyv írásában is.

[Forrás: Halász József]

Published in: on 2006 december 30, szombat at 22:16  Vélemény?  

Wisconsini egyetemi tanár: Bush áll szeptember 11 mögött

2006.12.21. 12:40:56

A wisconsini egyetem egyik professzora, Kevin Barrett a Fox News hírcsatorán azt állította, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások mögött Bush elnök áll, azaz ő ölte meg azt a 3000 amerikait, aki aznap életét vesztette.

A Fox News műsorvezetője szerint ha bármilyen bizonyítékkal rendelkezne Barrett, minden média lehozta volna a sztorit. Egy okból azonban fontos az, tette hozzá, hogy Barrett megjelenhessen az amerikaiak előtt: így láthatják, milyen tanárai vannak a wisconsini egyetemnek.

Az iskola egyébként közölte a Fox News-zal, hogy Barrett a jövő félévtől már nem tanít náluk.

(MNO – FoxNews)

Published in: on 2006 december 30, szombat at 21:59  Vélemény?  

Kik az igazi terroristák?

2006.12.17

Közkívánatra!!!
Mi folyik a háttérben azaz miről nem szólnak a jelentések II

(Norberto Ceresole írása nyomán…)

Két robbantásos merénylet színhelye volt az argentínai főváros, Buenos Aires. Mindkét esetben zsidó intézmény volt a cél és mindkét esetben a zsidó fundamentalista kémelhárító szervezet, Shin Beth mozgatta a fonalakat… 1992 március 17-én az izraeli nagykövetség épülete repül a levegőbe, 29 halottat és sok sebesültet okozva. 1994 július 18-án az AMIA épülete szenved hatalmas károkat.

Innen letölthető Herzl Tivadar: Zsidó állam című pamfletje

Itt működött több cionista szervezet társaságában a Histadrut is, amely a palesztin-izraeli békefolyamatok közismert támogatója volt. A halottak száma 86, a sebesülteké több száz. A nyomozások, amelyeket kizárólag izraeli hatóságok végeztek- Shin Beth vezetésével-, nem hoztak konkrét eredményeket. Izrael hivatalosan Iránt és a Hiszbollah szervezetet tette felelőssé. Lényeges megjegyezni, hogy a palesztin-izraeli béketárgyalások éppen ez idő tájt kaptak intenzív lendületet… Az argentínai zsidó terrorista agressziók hátterének megértéséhez lapozzunk vissza a közelmúltba;

A Buenos Airesben végrehajtott merényleteket szoros összefüggésben kell kezelnünk az izraeli belpolitika kríziseivel, amelyek az 1991-es madridi konferenciát előkészítő időszakra súlyos válsággá fejlődtek
Az izraeli társadalmon belül folyó erőszakos harc teljes terjedelmével kisugárzott a nemzetközi zsidó élettérre. Ez a válság elsősorban a következő országokat érintette; Izrael, USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Argentína. Egyidejűleg három síkon fejlődik ki a konfrontáció; kulturális vagy teológiai (fundamentalista-vallás a laikus cionizmussal szemben), társadalmi (telepesek és a már integrált lakosság között) és az államapparátuson belüli (a különböző biztonsági szervek között).
A madridi konferenciát az USA szorgalmazta, amit Shamir kormánya – hűen a “régi” izraeli hagyományokhoz- alakoskodva elfogadott. Ettől a perctől kezdve Rabin tábornokkal az élén, a munkáspárt és a cionista mozgalom vezetői vállvetve támogatták azt a tervjavaslatot, amely mélyrehatóan a “területek békéjét” volt hivatott szolgálni, szigorú és kizárólagos izraeli ellenőrzés mellett.
Ez az igyekezet erőszakos reakciót váltott ki az 1967-es katonai győzelem óta Izraelben sikeresen konszolidálódott fundamentális vallási körökben, valamint a nemzetközi zsidó közösségekben, amelynek a fontos társadalmi szerepet játszó argentin is szerves része. Ez az év a kiegyezés, a fundamentalista-vallási és ultra-nacionalista erők (Beguin, Shamir, Sharon stb.) megbékélésének éve volt.
Az állambiztonsági szerveken belüli szociális és vallási törés, különösen a kémelhárító Shin Beth-nél volt érezhető.
A madridi konferencián kibocsájtott “békejavaslat” a fundamentális zsidóság számára felért, a messiási kinyilatkoztatásban megjósolt végső katasztrófa kezdetével. Reakciójuk számos terrorista akcióban nyilvánult meg, amelynek egy része a buenos-airesi merénylet is volt.
A buenos-airesi merényletek logikus összefüggéseinek megértéséhez, elengedhetetlen az ezt megelőző, a nemzetközi zsidóságot érintő, de legkülönösebben Izrael határain belül lejátszódott események időrendi sorrendben való elemzése. A rendelkezésre álló anyag egyértelmű bizonyítja a zsidó terrorizmus extrém megnövekedését és a zsidó terrorista csoportosulások gombaszerű szaporulatát. (Mindez a “békefolyamatok” kísérőjelenségeként!)

1989.90.91. Terrorista merényletek sorozata rázza meg Izraelt, amelyeknél, kivétel nélkül a célpontok a “béketervet” elfogadó és támogató zsidó személyiségek, akiket ma “ál-zsidók”-ként kezelnek. Ezek az akciók hivatalosan a Kach csoport számlájára írhatók, akiket sikarim vagy “sárga ingesek”-ként ismertek.

1991 szeptember 30-a, Madridi Konferencia megnyitása

1992 március 17, robbanás Izrael buenos-airesi nagykövetségén, ahol ez időben a Shin Beth kémelhárító szervezet, valamint a dél-amerikai kontinens egyéb zsidó intézményeinek vezetői tanácskoznak. A robbanás akkor következik be, amikor az ügynökök éppen az épületen kívül tartózkodnak.

1992 májusa; béketárgyalásokat előkészítő megbeszélések Washingtonban, Bécsben, Brüsszelben, Tokióban és Ottawában.

1993 június 13. A munkáspárt vezetőjeként, Isaac Rabin nyeri a választásokat Izraelben. Legelső intézkedése a Shin Beth strukturális újraszervezése. A kémelhárító szervezet tevékenységét állami szintre emeli, amelynek fő feladata az Izraelben tevékenykedő fundamentalista zsidó csoportosulások, elsősorban Ciszjordániában, megfigyelése. Ügynökei parancsot kapnak a telepesek szervezeteibe történő integrációra.

1992 augusztusa, Izrael először nyilatkozik a Golán-fennsíkról, mint szír tulajdonról és “a terület visszaszolgáltatását” említi meg. (A Golán 13.000 zsidó telepesnek ad otthont)

1993 augusztus 30. Az izraeli parlament jóváhagyja a “Gaza-Jerikó-tervezet”-et

1993 szeptember 9-13. Kétoldali megegyezés születik Izrael és a Paéesztin Felszabadítási Szervezet (PLO) között Washingtonban (Oslo I)

1994 január 16. Szír-amerikai csúcstalálkozó Genf-ben. Rabin egy mihamarabbi izraeli népszavazást helyez kilátásba, a Golán-Tsahal Szíriának való visszaadására.

1994 február 25. Baruj Goldstein, zsidó származású, amerikai orvos, több mint 40 palesztint mészárol le egy hebroni mecsetben.

1994 február-május. Kairói megegyezés. Gáza és Jerikó nemzetközi határainak rögzítése.

1994 május 25. Jordánia és Izrael béketervezet

1994 július 1. 27 év száműzetést követően Jasszer Arafat visszatér Palesztinába.

1994 július 18. Robbanás az AMIA épületében Buenos Airesben. A zsidó szervezetek székházában egyértelműen a “béketerv” megvalósításáért szorgoskodtak.

1994 október 26. Megszületik a békekötés Jordánia és Izrael között.

1995 szeptember 28. (Oslo II) A Taba-i megegyezés Jordánia és Izrael között

1995 november 4. Meggyilkolják Isaac Rabint. A nyomozási eredmények egyértelműen a Shin Beth merényletben való részvételét igazolják.

A körülmények több mint érdekesek. A buenos-airesi merényletek térben és időben való elhelyezése. Mint azt később látjuk, a fundamentalista zsidó terroristák akcióiban Izrael állam egy és ugyanazon alapszervezete érintett; a kémelhárítás, a Shin Beth, amelynek többek között feladata, a világ összes izraeli nagykövetségének védelme és a kínzásos vallatás Izraelben, valamint a megszállt területeken.

8. A Rabin-gyilkosságot követően készített vizsgálat nyilvánosságra hozott kivonata (Shamgar-komisszió) fontos információkat tartalmaz a Shin Beth kém-és elhárító szervezet fundamentalista zsidóság soraiba történő beolvadásáról. A legjellegzetesebb vonás mindig, hogy az akció befejeztével soha nem derül ki, ki volt a nyomozó és ki a nyomozott. Egy kiváló példa erre “doktor Kastner meggyilkolása”. Egy magyar zsidóról van szó, aki állítólagosan a Gestápóval működött együtt. Gyilkosa, Zeev Eckstein egyike volt a Shin Beth ügynökeinek, akik a “bosszúállók” csoportját alkották. 35 és fél évvel később hasonló esetnek lehetünk tanúi. Egy Shin Beth titkos ügynök (Avishay Raviv) válik “bevetésképtelenné”, akinek feladata lett volna Rabin gyilkosának, Ygal Amir, szintén titkos ügynök megfigyelése.

9. Ygal Amir, Rabin meggyilkolása előtt, gazdag tapasztalatokra tett szert az állambiztonság és a külpolitika területén. (Litvániában dolgozott, ahol az Izraelbe visszatelepülő szovjet zsidóság szervezése folyt). Tevékenységét a Shin Berth szervezet ügynöke, Avishay Raviv támogatta és pénzelte.
10. A buenos-airesi merényletek mozgatóját, minden kétséget kizáróan, a fundamentalista zsidóság messiási “ars poeticá”-jában (Izrael erőszakos térhódítása kontra Izrael állam) valamint a Shin Beth felfedhetetlen, kettős szerepében találjuk. Izrael hivatalos reakciója, a Mosszad és az argentin zsidó lobby szájíze szerint, nem váratott sokáig magára. A merényletekért az “arab terrorizmus”-t tette felelőssé, élve természetesen egy belső argentin összeesküvés és abból leszármaztatható “dél-amerikai holokauszt” szabad opciójával. A szándék több mint áttetsző. Argentína pszichológiai és fizikai térdre kényszerítés. A hadviselés kétsíkú:
a) A nemzetközi közvélemény figyelmének elterelése Izrael belső problémáiról, egyidejűleg a peronista “kreol nácizmus” fokuszálása, egy olyan időpontban, amikor a nemzetközi zsidóság több ország ellen kampányharcot folytat.
b) Az argentin igazságszolgáltatás megakadályozása, amely leleplezhetné az országban működő zsidó szélsőséges csoportok bomlasztó tevékenységét.

Leszögezhetjük;

A “béketárgyalások” felvétele és Rabin meggyilkolása között egyértelmű folyamatok körvonalai rajzolódnak ki. Az egész nyugati világra nézve a zsidó ideológia hódoltatásának idejét éljük, míg térben Izrael és a diaszpóra zsidóságának szüntelen terjeszkedése tapasztalható. A buenos-airesi merényletek láncszemként beleillenek, időben és térben, egy nagy horderejű, időben, térben, metódusban, ideológiában nem szétválasztaható konfliktusok sorozatába.

(X)

Miért foglakozunk Argentínával?

1.
Még ha nincs is pontos adat arról, hogy Soros György teljes vagyona hány százmillió (vagy milliárd?) dollárt tesz ki, azt tudni lehet, hogy a mega-spekulátor a legnagyobb ingatlan, ingó és szarvasmarha befektető Argentínában, és igen szaftos érdekeltségei vannak Brazíliában és Venezuelában is. Az argentin lap Pagina 12 “Argentína új tulajdonosa”-ként apostrofálta, egy olyan országról van szó, ahol csak a 90-es évek elején jelent meg befektetőként.
Az ingatlanok vásárlására szakosodott IRSA nevű cégén keresztül, Soros, Argentína legnagyobb ingatlan vállalkozójává vált. Tulajdonában van több bevásárló központ Buenos Airesben, évi eladásai évi 800 millió dollárt tesznek ki, és 130 különböző ingatlan ország szerte. Többek között két felhőkarcoló, egy luxus igényeket kielégítő kikötő, luxus lakóépületek, lakóparkok, a Buenos Airesi központi vásárcsarnok, stb. Ezen kívül, birtokában van az argentin Loans Bank össztőkéjének 27, 5 %, amely a jelzáloghitel piac 40%-át birtokolja.
Soros közel áll ahhoz, hogy a dél-Amerikai ország legnagyobb földbirtokosává váljon. Nevén van több mint 500.000 hektár föld, és 150.000 szarvasmarha -ezzel ő a legnagyobb vágó marha tulajdonos Argentínában. (Érdekességképpen: 60 év után most “hirtelen” megnyílt az amerikai (USA) piac, az argentin hús termékek importja előtt!) Tervei között szerepelnek további pénzügyi beruházások az élelmiszeriparban és az élelmiszer kereskedelemben is.
(Forrás: Institute for Global Communications – IGC és InterPress Third World News Agency))
Soros György “argentin” partnere az az Eduardo Elsztain, aki a hivatalos tulajdonosa a fent említett IRSA Holding ingatlan befektető cégnek. Elsztain üzleti partnere viszont, Edgar Bronfman, a Zsidó Világtanács elnöke (World Jewish Congress)
www. worldjewishcongress.org
A Zsidó Világtanács, nemzetek fölötti szervezet melynek elsődleges célja “Izrael megsegítése”
Eduardo Elsztain jelenleg a Zsidó Világtanács pénztárnoka.
Alább, a Zsidó Világtanács (WJC) vezetősége.
WJC STEERING COMMITTEE MEMBERS
Edgar M. Bronfman, President, WJC
Pierre Besnainou,
President, European Jewish Congress
Zeev Bielski,
Chairman, Jewish Agency for Israel/
World Zionist Organization
Matityahu Droblas,
Chairman, WJC Israel Branch
Eduardo Elsztain, WJC Treasurer
Mendel Kaplan, Chairman, WJC Executive
Alexander Machkevich,
President, Euro-Asian Jewish Congress
Israel Singer, Chairman, WJC Governing Board
Evelyn Sommer,
Chairman, North American Jewish Congress,
President WJC American Section
Jack Terpins,
President, Latin American Jewish Congress
Stephen E. Herbits, Secretary General,

2.
Herzl Tivadar
” Palesztina vagy Argentinia*?
Palesztinát vagy Argentiniát részesítsük-e előnyben? A Society azt fogja venni, amit adnak neki, és ami mellett a zsidónép közvéleménye meg fog nyilatkozni. A Society mind a két tényt szem előtt fogja tartani.
Argentinia a föld egyik természetileg leggazdagabb országa, nagy kiterjedésű sík felülettel, gyér népességű és mérsékelt klímájú. Az argentiniai köztársaságnak legnagyobb érdekében állana, hogy javunkra területének egy részéről lemondjon. A mostani zsidó beszivárgás természetesen lehangoltságot okozott ott; fel kellene Argentiniát az új zsidó vándorlás lényeges különbségei felől világosítani.
Palesztinia a mi felejthetetlen történelmi hazánk. Ez a név egymagában hatalmasan megragadó varázzsal lenne népünkre. Ha a szultán Ő felsége nekünk adná Palesztinát, ennek fejében magunkra vállalhatnók Törökország pénzügyeinek teljes rendezését. Európa számára ott egy darab sáncot alkotnánk Ázsiával szemben, ellátnók a kultúra előőrsi szolgálatát a barbársággal szemben. Mint semleges állam, egész Európával összeköttetésben maradnánk, amely egész existenciánkat biztosítani volna hivatva. A kereszténység szent helyei tekintetében a területenkívüliség valamely népjogi formáját lehetne felállítani. Mi képeznők a szent helyek mellett a díszőrséget és létünkkel biztosítanók ezen kötelezettségünk betartását. Ez a díszőrség lenne a zsidókérdés megoldásának nagy szimbóluma tizennyolc ránk nézve szenvedésekkel telt évszázad után.”

Herzl Tivadár: Der Judenstaat (A zsidó állam) 16. oldal, 1896

*Argentinia az eredetiben

“Izraeli” ügynökök robbangatnak?
2006.12.18

“Buenos Aires – Argentína
Az Ezeiza nemzetközi repülőtéren letartoztatták egy izraeli diplomatát! Táskájában jelentős mennyiségű robbanóanyagot szállított!”
Vajon erről miért nem szólnak a jelentések?
Valami bűzlik Argentínában.

Mi is történt a repülőtéren?
Pár hete (a hír szeptemberi, de jónak láttam újra leközölni!) súlyos incidensre került sor a Buenos Aires-i Ezeiza nemzetkőzi repülőtéren. A helyi és a nemzetkőzi sajtó azóta is hallgat. A Kalki Nemzetkőzi Független Hírügynökség (melynek szintén, örömmel, dolgozom) saját megbízható forrásaira hivatkozva a világhálón terjeszti a hírt.
Egy augusztusi szerdán, a délutáni órákban a Repülőtér Biztonsági Szolgálata (RBSz) letartoztatott egy magas rangú cionista diplomatát, percekkel azelőtt, hogy az illető felszállna a Chilébe induló repülőgépre. Kézitáskájában jelentős mennyiségű robbanóanyagot fedezték fel. A diplomata dühödt tiltakozása ellenére a RBSz rohamosztaga letartoztatta és tájékoztatta a Belügyminisztériumot, amely azonnal parancsot adott ki az eset szigorú titokban tartására.
Ezután megjelentek a repülőtéren a kormány tisztviselői, akik mindenáron azt szerettek volna elérni, bocsássák szabadon a diplomatát, és-sőt ne maradjon írásos nyomának az “incidensnek”. Ezt az osztag parancsnoka és helyettese megtagadta és nem sokon múlott az, hogy tettlegességig fajuljon a vita a katonák és a civil ügynökök között. Természetesen az egyenruhások arra hivatkoztak, ha engednének a kormány tisztviselői óhajának, a teljes felelősséget újra nekik kellene elvállalniuk egy esetleges merénylet bekövetkezte esetén.
Miért újra? Mik az előzmények?
1994. július 14-én gyanús körülmények között “valakik” fölrobbantották az AMIA (Asociación Mutual Israelita Argentina – Argentin Izraelita Segélyegylet) épület komplexumát. A robbanás következtében 85 ember halt meg, és több mint 300-án serültek meg, többségben zsidók. Iránt és a Hezbollah-ot vádoltak meg a merénylettel. Azóta, a gyanúsítottakat szabadon engedték bizonyítékok hiányában. A vizsgálatot levezető argentin ügyész ellen pedig vizsgálat folyik és lehet nem ússza meg a börtönt. Ezt megelőzően 1992-ben egy másik gyanús merénylet következtében 29 ember halt meg a cionista állam nagykövetségénél. (itt a vizsgálat, megállapította -1997-ben- ámde erről is hallgat a média- hogy, szó sem lehetett semmiféle autó-bombáról, hanem hogy a robbanás az épületen belül történt, és hogy a külső kráter utólag lett megásva azért, hogy a helyi cionisták számára hasznos, “autó-bomba” elméletet alátámasszák).
Pár héttel azelőtt, hogy Izrael, a cionista állam, elindítana “veszett kutyait” (Moshe Dayan volt zsidó hadügyminiszter szavai) Palesztina és Libanon ellen, a DAIA (argentin zsidó szervezetek szövetsége) és a Wiesenthal központ dörgedelmes sajtónyilatkozatokat tették közzé figyelmeztetve egy lehetséges “harmadik merényletre” Argentínában. Ezzel párhuzamosan az USA-ból, a Fehér Házból és a Pentagonból kiszivárogtatták olyan információkat miszerint “vizsgálatok folynak” és, hogy tény a “latens veszélyt” jelentő hármas határ (Argentina-Brazil-Paraguay) merthogy ott, állítólag, nagyszámú arab-muszlim közösség telepedett le. Még azt is terjesztették “lehetséges, hogy -a hármas határnál- Al Qaida sejtek is tartózkodnak”.
Az Ezeiza-i repülőtéren letartoztatott izraelit, végül elengedték. Pár órával az incidens kezdete után, a cionista “diplomatát” föltették egy, külföldre, induló repülőgépre.
A biztonsági szolgálatnak megtiltottak bárminemű nyilatkozatot, titoktartásra köteleztek az ügyben érintett tiszteket.
A következtetések levonását meghagyom a kedves olvasóknak.

“… Budapest a mi Jerusolájimünk, a Duna a mi Jordánunk”… – utal a századvég liberális zsidóságának hangulatára egy későbbi keltezésű cionista írás. (Gróf Teleky egy nyilatkozata. Zsidó Szemle, 1921. június 17.) Lehet, hogy ez a hitvallás is közrejátszott abban, hogy a magyarországi cionizmusnak csak nagy nehézségek árán sikerült gyökeret eresztenie a székesfővárosban századunk első évtizedében. Miközben a vidék kis- és nagyvárosaiban – különösen a nemzetiségi területeken – egymás után alakultak a cionista egyletek, addig Budapesten évekig erre nem került sor. “Budapesten… a mozgalom sehogysem akart megalakulni – írja a hazai cionizmus egyik pionírja, Kahán Nison visszaemlékezéseiben. 1901-ben megalakult ugyan… egy cionista egylet, mely azonban kevésszámú tagjainak… lelkes igyekezete dacára sem tudott gyökeret verni. (A magyar cionizmus multjából. Zsidó Szemle, 1933. december 14.) Rezignáltan írta Herzl 1903-ban a Magyarországon tapasztalt “patriótacionizmus-ról a mozgalmával rokonszenvező zsidó parlamenti képviselőnek, Mezei Ernőnek: “… a magyar cionizmus elsősorban csak piros-fehér-zöld lehet, és igazán nem vagyok annyira elfogult, hogy ezt rossznéven venném Magyarországon”.
in:
http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/04/herzl.html

Rózsa-Flores Eduardo

Published in: on 2006 december 30, szombat at 21:56  Vélemény?  

Nagyon szenvedett az Olaszliszkán meglincselt tanár

2006.12.19

Elkészült az orvos-szakértői vélemény az október közepén Olaszliszkán meglincselt tiszavasvári tanár halála ügyében- tudta meg a HavariaPress. Mint ismeretes, októberben többen agyonvertek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán egy tanárembert, akiről azt gondolták, hogy halálra gázolt autójával egy helybéli roma gyereket- aki egyébként elszaladt a helyszínről.

A most elkészült igazságügyi orvos-szakértői vélemény megállapította, hogy a tanárt összesen hetven rúgás és ütés érte. Ebből ötven a fejét, tíz a nyakát találta el, tíz pedig testszerte volt megtalálható a halott emberen. A szakértői véleményből kiolvasható, hogy a verés közben az áldozat embertelen kínokat állhatott ki, míg meg nem halt a rá mért ütésektől és rúgásoktól.

A szakértői vélemény előrevetíti az ügyben a gyanúsítottak ellen a minősített emberölés vádját, azaz az ügyészség feltehetően különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt fog vádat emelni a hét elfogott ember ellen.

A gyanúsítottak között vannak a szülei, valamint két testvére – az egyik még fiatalkorú – annak a kislánynak, akiről azt gondolták, hogy a tiszavasvári tanár elgázolta a kocsijával. Amennyiben a bíróság elé a különös kegyetlenséggel elkövetet emberölés vádjával kerülnek az olaszliszkaiak, úgy a felnőttek akár életfogytiglan, fiatalkorú társuk tíz évre kerülhet a rácsok mögé.

Jobbik.net

Published in: on 2006 december 30, szombat at 21:45  Vélemény?  

Szabadlábon a holokauszt-hazugságot cáfoló Irving

2006.12.21. 01:29:25

Szabadlábra helyezték azt a holokausztcáfoló brit történészt, akit szeptemberben ítélt három év börtönre egy osztrák bíróság. Irving próbaidőn tölti büntetésének fennmaradt részét – írja a BBC. Irvinget azért ítélték el, mert egy 1989-es előadásában tagadta a holokauszt-hazugság gázkamrás részét.

Irving perében tévedésnek nevezte a gázkamrák létének tagadását. Később rosszallóan azt nyilatkozta: “nevetséges”, hogy véleményének kinyilvánítása miatt elítélik, főleg úgy, hogy azóta megváltoztatta álláspontját.

A 67 éves Irvinget tavaly novemberben tartóztatták le Ausztriában. Február óta volt előzetes letartóztatásban, hároméves büntetésből fennmaradt részt próbaidőn tölti.

(origo helyesbítve)

Published in: on 2006 december 21, csütörtök at 05:20  Vélemény?  

Még több szerbet és cigányt telepítenek Délvidékre

2006.12.20. 12:51:33

A Vajdasági Magyar Demokratikus Párt elnöksége arra figyelmeztet, hogy a szerb kormány tudatosan változtatja meg a magyar többségű térségek etnikai összetételét. A nyugati országokból kiutasított szerb polgárok többsége a Vajdaságban telepedik le, és Koszovóból is szerb menekültek újabb hulláma indulhat el az északi tartomány felé.

A jelenségre Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokratikus Párt (VMDK) elnöke hívta fel a figyelmet a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek küldött nyílt levelében. A vajdasági magyar politikus arra figyelmeztet, hogy Szerbiában igyekeznek mesterségesen megváltoztatni egyes régiók nemzetiségi arányait.
A vajdasági képviselőház a napokban döntött arról, hogy mintegy 1,5 millió euróért felvásárolják a vajdasági falvak üresen hagyott házait, és a betelepülők rendelkezésére bocsátják – a házak többsége a (most még) magyar többségű falvakban van. Ezekbe az épületekbe máris nagy számban települnek be Németországból kiutasított szerb polgárok, többségükben romák.

A VMDK arra is figyelmeztet, hogy a közeljövőben – a tartomány státuszáról szóló döntés miatt – egy Koszovóból érkező szerb menekülthullámra lehet számítani, amelyet a jelek szerint a Vajdaságba akarnak irányítani, noha Szerbia más részein is rengeteg ház áll üresen.

(InfoRádió)

Published in: on 2006 december 21, csütörtök at 05:16  Vélemény?  

Kápolna épül a Pilis kapujában

2006.12.20. 12:03:26

A pilisszántói volt kőbánya fölött december 21-én reggel hétkor szentelik fel az adományokból és önkéntes munkával felépített festői Nagyboldogasszony kápolnát.

Makovecz Imre a FigyelőNetnek elmondta: a volt szántói polgármester kereste meg, azt kérve tőle, hogy a hegyen, a bánya fölé, a fakereszt szomszédságába “rajzoljon” egy kápolnát, amely méltó emléket állítana a Nagyboldogasszonynak. Szőgyi József, aki októberben már nem kapta meg újra a bizalmat Pilisszántón, hozzátette: nincs pénze, de tud szerezni jó minőségű mészkövet a helyi vállalkozóktól, és megpróbál gyűjteni felajánlásokat pénzben és munkaerőben a kápolnaépítéshez.

A “rajz” és a terv Makovecz Imre és Őrfi József jóvoltából elkészült, és idén júniusban elkezdődhetett a munka. Ahogy a volt polgármester, korábbi szénégető, a kápolnaépítés fővédnöke fogalmazott: “hitből és szeretetből”. Az építőanyag-kereskedőktől és környékbeli vállalkozóktól kapott anyagok, valamint a helyiek, és a tervezőstúdió gyakornokainak munkája segítségvel készülő templom ma már szerkezetkész, apróbb simítások és belső munkálatok vannak hátra.

Őrfi József már korábban elkezdett dolgozni a kápolna tervein. Két éves munkája eredményével és a szántói polgármester ajánlásával kereste fel Makovecz Imrét, aki támogatásáról biztosította a fiatal építészt, s együtt alakították ki a végleges terveket. Júniusban kezdődött a kivitelezés. Őrfi kérdésünkre megerősítette, senki nem kapott pénzt munkájáért. Mint mondta, együtt építették a kápolnát vállalatigazgatók, takarítónők, építészhallgatók.

A Nagyboldogasszony kápolnát a minden kultúrában, így a kereszténységben is kiemelt jelentőséggel bíró téli napforduló alkalmával szentelik fel. A kápolna tájolását sem bízták a véletlenre: december 21-én reggel hétkor az – “ébredő fény” jelentésű sumér eredetű névvel büszkélkedő – Ziribár-dűlőben felkelő nap éppen a Péterffy László által készített oltáron álló Boldogasszony arcát világítja majd meg.

(FigyelőNet)

Published in: on 2006 december 21, csütörtök at 05:15  Vélemény?  

A finnugor dogma vége?

2006.12.19. 20:22:57

Komoly tudományos értéke lehet annak a XIX. századi kalmük gyűjtésnek, amelyet egy elfeledett magyar kutató, Bálint Gábor állított össze, s amelyet most az ELTE egyik tanszékvezetője kíván publikálni. Az egyetlen európai buddhista népről éppen a magyar kutatók gyűjtötték össze a legkorábbi adatokat.

A harminc nyelven beszélő Bálint Gábor a hazai tudományos életben sokáig feledésbe merült, jóllehet professzori állásokat töltött be Budapesten és Kolozsváron is. Nemrégiben egy mongolisztikával foglalkozó történész, Obrusánszky Borbála szervezett egy konferenciát a Székelyföldről származó, elfelejtett XIX. századi nyelvész emlékére.

Az elfeledett székely tudós

Tudományos szenzációval is kecsegtethet egy hamarosan megjelenő tanulmány, amelyet egy nemrégiben megrendezett konferencián harangozott be Birtalan Ágnes, az ELTE belső-ázsiai tanszékének vezetője.

Birtalan hamarosan közzéteszi Bálint Gábor, a XIX. századi magyar nyelvész kalmük gyűjtését, egy olyan néprajzi és nyelvészeti összeállítást, amely egyedülálló a világon. A kalmükök nyelvét ugyanis az 1870-es években még nem kutatták, így a magyar kutatóén, Bálint Gáborén kívül más leírások nem maradtak fenn e népcsoport szóhasználatáról, kifejezéseiről, szokásairól, közmondásairól, hagyományairól. (A kalmükökről manapság legfeljebb akkor lehet hallani, ha a nemzetközi sakkszövetség elnöke, aki e népcsoportból származik, valamilyen új ötlettel rukkol elő.)

Bálintnak sikerült – együtt élve e néppel – olyan információkat is összegyűjtenie, amelyek a mongol népek körében szinte kivételesnek mondhatók, hiszen csak nagyon kevés kívülállónak sikerült bepillantania például a XIX. századi kalmükök temetkezési szokásaiba – magyarázta Birtalan Ágnes.

Kevesen tudják, hogy Európában, azaz a mai Oroszország európai részén is élnek mongol népek. A kalmükök viszonylag későn, 300-350 éve vetődtek Európa és Ázsia határvidékére, és a ma a mongolság legnyugatabbi ágát képviselik. Mára mindössze 137 ezer kalmük él, így különösen fontos, hogy ennek a nem túlzottan nagy létszámú népcsoportnak a kultúrája hozzáférhetővé váljon a hozzáértők és az érdeklődők számára. A kalmükök a Volga deltájától nyugatra, a Kaszpi-tengertől északnyugatra élnek. Ők az egyetlen buddhista nép Európában.

Sajnálatos módon Bálint kutatási eredményei évszázadokig csak az MTA, illetve az Akadémia szaktudományi intézetének raktáraiban porosodtak. A Székelyföldön született nyelvész munkásságát ugyanis kevesen ismerték, hiszen keveset publikált eredményeiből, és amit közzétett, azt is igencsak vitatták saját korában. Most Birtalan kiadásában mégis napvilágot láthat egy egész nép számára fontos kutatási eredmény.

A mostani konferencián Csontos Sára, aki szintén az ELTE-ről érkezett, a magyar-mongol nyelv közötti kapcsolatokat vizsgálta előadásában. Ő is Bálint Gábor nyomán elemzett pár olyan szót, amely a magyarban és a belső-ázsiai országban egyaránt használatos.

Ilyen például az anda szó, amely mongolul barátot jelent, nagyon bensőséges barátságra utaló szó, a magyarban pedig a Tisza-vidéken volt használatos Bálint Gábor idején, és szintén barátot, kedvest, kedvencet jelentett. (Az andalog szavunk is pozitív tartalmú, és összefügg a mongol andával Csontos szerint.)

Ír szavunk szintén mongol kapcsolatokkal bír, eredetileg rovátkolást, vágást jelentett, nem véletlen, hogy szinonimaként is használható ró szavunk ugyancsak a rovással függ össze.

Más előadók Bálint Gábornak a kazáni tatárok nyelvtani rendszerének és nyelvének leírásával kapcsolatos munkáit elemezték, de voltak, akik a burjátok, egy szintén mongolokhoz tartozó nép nyelvének Bálint-féle lejegyzését vizsgálták meg alaposabban.

(Index – Hunhir)

Published in: on 2006 december 21, csütörtök at 05:14  Vélemény?  

Nyelvrendőrséggel a magyarok ellen

2006.12.19. 16:20:46

Szlovákiában megpróbálják visszaállítani az úgynevezett nyelvrendőrséget! A kormányzati oldalon ugyanis vannak olyanok, akik szerint a kisebbségben élő magyarok hátrányosan megkülönböztetik a többségi szlovák nemzetet.

További részletekért katt ide.

Published in: on 2006 december 21, csütörtök at 05:13  Vélemény?