Reményik Sándor: Félnek a poroszlók

Páncél övezi testük
És kard az oldaluk,
S a szívük mégis reszket
És vacog a foguk.
Levél ha zörren: az ő bűnük zörren,
Kakas ha szól: az ő vétkük kiált,
A piros hajnalt és a naplementét
Úgy nézik ők, mint véres borzadályt,
Ábel vérét, a mi kiontott vérünk…
Félnek a poroszlók.

Láttátok már őket szembe nézni?
Én nem láttam őket.
Láttatok már köztük büszke főket?
Én csak dölyföst láttam.
Földig hajtja őket
Rablott arany terhe, mint az ágat,
Sűrű festék alatt arcuk sápad.
Félnek a poroszlók.

Aki biztos, bátor;
És nem dühöng az, akié a föld,
A tulajdon és a szövetségsátor.
Az ordítás, a toporzékolás,
Az ütlegelés nékik mind kevés,
Új gyötrelmeken törik a fejük,
Mert fáj nekik a néma megvetés
S a hideg gúny, mely arcunkra fagyott.
S tudjátok, a sok cécó mire jó,
ha a sok heje-huja, vigalom?
Eltitkolni, hogy inog a hajó,
S dűl be a víz a lyukas oldalon.
Félnek a poroszlók!

Caesar és Antonius katonái,
A légiók utódai ….. ezek?
Ezekre szállott az imperium,
Az aranysasok s az acélkezek?!
Jöttek, mint az éjféli tolvajok
És besurrantak a nyitott kapun
És mint a posvány terpeszkedtek el,
Mint mocsár gőze városon, falun,
S azért, mert útjuk szegi pusztaság,
S jelöli pusztulás és könny és vér,
Amihez fáradt testünket kötötték:
Rongy saroglya, nem diadalszekér!
Hol vannak hát a hősök, férfiak,
Babéros költők, számlálatlan sok?
Hol vannak a Catók s a Senecák
S a szenátus s a filozófusok?
Ezekre – egy ványadtabb ég alatt
Csak a magukat kendőzés erénye
S a régi Róma romlása maradt!!
S mert lelkük üres, mint a felfújt hólyag
Úsznak színén a megáradt folyónak,
De félnek, félnek, félnek a poroszlók!

1919 augusztus 27

Published in: on 2007 január 2, kedd at 22:44  Hozzászólás  

Budaházy felesége köszönetet mond

2006.12.31. 11:31:19

Kedves jó érzésű magyar emberek!

Köszönjük az aggódást, a szeptember 19-e óta megnyilvánuló segítő szándékot. Köszönjük a rengeteg karácsonyi jókívánságot. Köszönjük a gyerekeknek küldött ajándékokat. Köszönjük az adományokat is. Egyszóval köszönünk mindent. Jó látni és érezni, hogy van még összetartás a magyar emberek között a bajban. Ezúton kívánunk mindenkinek áldott, békés karácsonyt és egy reménytelibb jövőt az új esztendőre!

A Budaházy család nevében:
Budaházyné Trencsányi Bernadett

(A fenti üzenetet technikai okok miatt csak most, karácsony után tudtuk közzétenni – a szerk.)

Kuruc.info

Published in: on 2006 december 31, vasárnap at 18:26  Hozzászólás  

Telefoninterjú Rácz Kálmán volt munkásőr szakaszvezetővel

2006.12.30. 02:20:24

– Jó napot, Rácz Kálmán urat keresem.
– Rácz Kálmán vagyok kérem, hagyjuk az urazást, az urakkal mindig baj van.
– Nos, úgy tudom, hogy Ön ismerte Belénessy Csabát…
– Ó, Belénessy elvtárs, hát hogyne. Igazi jó bajtársunk volt, nagyon fájt neki a munkásőrség feloszlatása, de fontos őrhelyet kapott, be kellett épülnie az akkori politikai ellenzékbe, a néphatalom ellenségei közé.
– Mennyi idős lehetett akkoriban?
– Jaj, hát fiatal volt, lelkes, ragyogott a szeme, amikor azt mondta: “Igenis… értettem… a dolgozó népet szolgálom!”.
– Mennyire érezte, hogy szívből van önök közt?
– Azt feltétlenül. Neki még gyakorlaton is ragyogott a bakancsa, sőt ha ő jelen volt, akkor az őrmesterünké is. Tudom, hogy később újságíró lett, de akkoriban igaz, ami igaz, nem nagyon lehetett kiigazodni a jelentésein, mert minden bekezdésbe négy öt Leninnel meg három-négy Szibériával többet beleszőtt, hát kérem, ahogy az ifjú szíve diktálta.
– Most főszerkesztőként négy papot távolított el a Vasárnapi Újságból.
– Na jó, hát ahogy hallom, az egyik klerikális volt, a másik meg tőkés. Egy ilyen kiforrott elvtársnak két ellensége van, a klerikális meg a tőkés.
– Most viszont egy állítólag jobboldali médiacég igazgatója lesz. Hogy fér ez össze a régi múlttal?
– Jól, kérem. Ez az ő mostani őrhelye.
– Vállalja a nyilvánosság előtt az interjúban elmondottakat?
– Hát persze kérem, a proletáriátusnak mindig szüksége van példaképekre.

Peischl Alfréd

Published in: on 2006 december 31, vasárnap at 02:33  Hozzászólás  

A kormány háborúra készül

2006.12.29. 12:46:50

A Fidesz szerint a kormány háborúra készül a magyar családok, az emberek ellen; az ellenzéki párt elfogadhatatlannak tartja, hogy közbeszerzési eljárás nélkül vásároljanak a rendőrségnek tömegoszlató eszközöket – közölte Kontrát Károly fideszes képviselő pénteken újságírók előtt.

A kormány döntései következtében a magyar családok jövőre rosszabbul élnek majd, mint az idén, ám “mivel fél az emberektől, olyan eszközöket kíván a rendőrség rendelkezésére bocsátani közbeszerzési eljárás nélkül, amelyek brutális rendőri fellépést tesznek lehetővé” – fogalmazott az ellenzéki politikus, aki a rendészeti bizottság ülésének idején nyilatkozott újságíróknak.

Közölte: ha a bizottság megszavazza a határozatot, akkor a rendőrség akár március 15-éig megkaphatja az új tömegoszlató eszközöket, ezek között könnygázgránátokat, gránátvetőket.

Kuruc kommentár: A Fidesz bezzeg nem készül – még kormányváltásra sem. Nem baj, hiszen nem csak a rezsim készül a tavaszra…

(Kuruc.info)

Published in: on 2006 december 31, vasárnap at 02:32  Hozzászólás  

Elhallgatott kérdések

2006.12.29. 09:17:09

Nagy Attila nemrégiben rövid, de velős összeállítást készített közelmúltunk és jelenünk legfontosabb – és természetesen agyonhallgatott kérdéseiről.

Kinek kellett a Szovjetunió?

A háttérhatalomnak. A zsidó, liberális, szabadkőműves és illuminátus érdekszövetségnek.

A szovjet rendszer (és a kommunizmus) végtelen hazugságait tükrözi a milliókkal énekeltetett szovjet himnusz: “Szövetségbe forrt szabad köztársaságok, a nagy Oroszország kovácsolta frigy, hogy éljen a szovjet egysége, hatalma, a népek akarták, s alkották meg így…” A cáfolat lehet akár egy mondatos is: biztosan nem a népakarat hozta létre a Szovjetuniót. A nemzetközi zsidóság ültette Lenint Oroszországra, majd Oroszországot késztette az immár szovjet nevet viselő unió kialakítására. A gyarmatosítás nyelve az unióban és a csatlós államokban is az orosz lett, pedig maga az orosz nép vétlen volt a folyamatban. Bár senki nem születhetett “szovjetnek” (csak orosznak, ukránnak stb.), a kor a szovjet emberről szólt, aki bármelyik nemzethez tartozik is, elsősorban arra büszke, hogy Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének tagja, és a nagy Szovjetuniónak az állampolgára.

A világ két politikai rendszerre szakadt, melyről a szovjet kordokumentumok így szóltak: “A kapitalizmus táborában: nemzeti ellenségeskedé s és egyenlőtlenség, gyarmati rabszolgaság és sovinizmus, nemzeti elnyomás és pogromok, imperialista kegyetlenkedé sek és háborúk. A szocializmus táborában: kölcsönös bizalom és béke, nemzeti szabadság és egyenlőség, a népek békés együttélése és testvéri együttműködése.”

“A burzsoázia képtelen volt megszervezni a népek együttműködését. Csak a szovjetek táborában, a lakosság többségét maga köré tömörítő proletárdiktatúra feltételei közt vált lehetővé, hogy gyökerestül kiirtsuk a nemzeti elnyomást, megteremtsük a kölcsönös bizalom légkörét és lerakjuk a népek testvéri együttműködésének alapjait.”

E gondolatok cáfolatát maga a rendszer adta meg. A KGB 45 pontjában (a leigázás alapelvei, avagy hogyan bánjunk a bennszülöttekkel), ez áll a nemzeti egységről: A bennszülött vezetés nyilvános fellépései lehetnek nemzeti és történelmi színezetűek, de azok nem vezethetnek a nemzet egységéhez. Ha létrejön egy olyan jellegű szervezet, amelyik… szorgalmazná a hivatalos vezetés gazdasági tevékenységének ellenőrzését, azonnal be kell indítani ellene nacionalizmus és sovinizmus vádjával egy rágalomhadjáratot. ” Bár a kommunista világrendszer mára kimúlt, de emlékművei állnak, kádeeri túlélnek, bizonyságul a háttérhatalom megmaradásának.

Miért demagóg a demokrácia?

Mert a többség uralmát hamisan szajkózza.

Gyökerei a bolsevizmusba nyúlnak, ami a magyar történelemben előbb szocialista (népi) demokrácia, majd 1989 után eurokommunista demokrácia formájában jelent meg. Tehát 1989-ben nem a (soha nem volt) demokrácia, hanem csupán ennek jelzője változott meg. A Rákosi-kor történelemhamisítását nem követte a fogalmak tisztázása. Ha ugyanis 1956-ban forradalom volt, az ezt követő időszakot Kádártól Gyurcsányig következetesen át kellett volna nevezni ellenforradalommá . Így öröklődtek Rákositól napjainkig a legendás hazugságok és megtérések, melyeket időnként be lehetett vallani, hogy utána látványos reformok és újrakezdések ideje jöhessen. Az előbbi korát tükrözi egy felhívás:
“Mit jelent a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány?
– Szakítás a Rákosi-klikk uralmával
– Béke és függetlenség
– Rend és demokratikus munkáshatalom
– A dolgozók jogos követeléseinek megvalósítása
Ezt akarjátok, akkor támogassátok a Rákosi börtönéből kiszabadult Kádár János vezetése alatt álló munkás-paraszt kormányt a rend helyreállításában, az élet megindításában, a fegyveres ellenállók lefegyverzésében, a félrevezetettek felvilágosításában. ”

1990-ben az Országgyűlés megalkotta a XXVIII. Törvényt az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről, ami “megalapozta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend”, “az Országgyűlés mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében”.

2006-ban Budapesten az eurodemokrácia hangján szólt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője: “1956 forradalma nyitott utat és alapozta meg az Európai Unió létrejöttét. (?) Magyarország és a magyarok a szabadságra szavaztak… A forradalom a tettek és a gondolatok forradalma volt, hősei egy jobb sorsért küzdöttek, felkelésükkel kinyilatkoztattá k: szabadság nélkül az élet elviselhetetlen. Erre a bátor lépésre a kommunista válasz elnyomás, gyilkosság és hazugság volt.” Szili Katalin házelnök szerint ’56 üzenete az volt, hogy a kommunizmus megdönthető.” És a Parlament kupolája még ekkor sem szakadt le.

Ki volt Antall József?

Egy történelem-hamisító történész, orvosi diploma nélküli orvos-történész, akit a sors kormány nélküli kormányfővé emelt.

Magyarázatra csak az utóbbi szorul, ha valaki nem tudná, hogy 1989-ben a háttérhatalom változatlan maradt. Tehát Antall nem az országirányitás, a kormányzás lehetőségét kapta, hanem egy olyan pilótafülkébe ült, ahol a háta mögött más kezeli a botkormányt. A kormánynélküli megnevezésben párja Horthy Miklósnak, aki egy tenger nélküli országban lehetett ellentengernagy. Az Antallra vonatkozó tények ismerete csak annak okoz csalódást, aki a bebetonozott szocialista gazdaság, marxista gondolkodás és ateista diktatúra után keresztény szellemű, emberi szabadságra épülő ország-irányításban reménykedett.

1990-93 között Antall kormányának tagja volt Mádl Ferenc, ekkor még csaknem szürke eminenciás, tárca nélküli privatizációs miniszter. Ugyanő 1990-91-ben az Állami Vagyonügynökség igazgató tanácsának elnöke, majd 1993-94-ben művelődési és közoktatási miniszter. (A közép-keletre belopakodó “Európa” ekkor alapozta meg azokat az átalakításokat, melyek a magyar iparban, tudományban és oktatásban máig ható végzetes következményekkel jártak. Tehát Antall és Mádl idejében, megbocsáthatatlan felelőtlenségükkel vagy tudatlanságukkal kezdődtek azok a folyamatok, melyek 2006 szeptemberében az elhíresült gyurcsányi hazugság-bevallá sig duzzadtak. Gyurcsány és köre tehát csak a jéghegy csúcsa. Mádl pedig bevált kommunista felfelé buktatás módszerével időközben köztársasági elnökké is előléphetett.

Az antalli politika másik támasza Surján László, aki előbb patológus orvos volt, majd a népjóléti miniszter, jelenleg pedig Magyarország 24 európai parlamenti képviselőinek egyike. Látszólag hibátlan karrier, elgondolható fizetése nagyságrendjének változása is. Ezt azért kell kiemelni, mert a hazai orvosokat fokozódó terhek nyomják, az egészségügyet megcsúfoló adminisztratí v megszorítások terhelik, amire ő európai bársonyszékből néz. Megérteni ezt csak úgy lehet, hogy Surján nem a magyar orvosok képviselője az Európa Parlamentben, hanem Brüsszel képviselője az itthoni folyamatokban.

Antall mellett a korszak további kulcsemberei, akik az 1989-es rózsadombi paktumban érintettek: Göncz Árpád, Boross Péter, Horn Gyula, Pető Iván, Paskai László, Zoltai Gusztáv (MaZsiHiSz). Mert mindenki szem az eurocionizmus láncolatában.

A zsidó nem szent, csak sérthetetlen

A címbeli állítás is feltehető kérdés formájában, ami így kezdődne: Miért van az úgy, hogy zsidók (és bérencei) kibújhatnak a polgári és keresztény erkölcsi igazságtétel alól? A (zsidó) világmédia botránykrónikájá nak vannak szélsőséges esetei: ilyen volt Clinton amerikai elnök viszonya L. Monicaval, Kósa Lajos debreceni polgármester esete egy útszéli örömlánnyal, vagy éppen Medgyessy volt miniszterelnök ügynökmúltja. Az utóbbi a 209-es sorszám ismeretében igazán nem nevezhető ritka esetnek. A botrányhősök azonban a forgatókönyvek szerint megerősödve kerülhetnek ki a takargatni való helyzetekből. A Medgyessyt megelőző első kétszáz titkos ügynök teljes, hivatalos listája (egyéb bűnökkel együtt) hivatalosan napvilágra sem került, nemhogy felelősségre vonás történt volna.

Ezek után nem rázta meg a világot Mose Kecav izraeli elnök esete. Pedig a 2006 szeptemberi hírek szerint háromtól tizenhat évig terjedő szigorított börtönre is ítélhetnék, ha a bíróság bűnösnek találja az ellene felhozott vádakban. A vádemelési javaslat nemi erőszakra, szexuális zaklatásra, szemérem elleni vétségre, illegális lehallgatásokra, az igazságszolgáltatá s akadályozására és hivatali hatalommal való visszaélésre is vonatkozik. A felsorolt vádlehetőségeken túl azonban Mose Kecav ügyének is vannak fontosabb, láthatatlan és ismeretlen szálai. 2004 áprilisában ugyanis Magyarországon járt az izraeli államfő. Látogatását a Dohány utcai zsinagóga kerítésén (Herzl Tivadarral, a cionizmus megalapozójával együtt) egy márványtábla örökíti meg. Az ok látszólag egy szokványos, baráti (?) látogatás volt. Ehhez képest zárt körben olyan államközi megállapodás köttetett, melynek egyes pontjai (magyar részről) külön-külön is hazaárulással érnek fel. Ezen nemcsak a balliberális pártelit képviseltette magát, de jelen voltak az akkori (magyarországi) parlamenti pártok, a magyar kormány tagjai és az akkori magyar államfő, Mádl Ferenc is. Ezen alkalomból Izrael magyarországi nagykövete fogadást adott a a megállapodást aláírók részére. Az egyezmény részben az Európai Unió-Izraeli akcióterv alapján került megfogalmazásra, és hamarosan, 2004 május 1-én, Magyarország uniós csatlakozásával életbe is lépett. A magyar felek ezzel az aláírással tulajdonképpen ratifikáltak egy, az európai uniós országokban sem kellően ismertetett kerettervet.
A dokumentum aláírásán részt vettek:
Mose Kacav – Izrael államfője, Mádl Ferenc – a Magyarország Köztársaság elnöke,
Medgyessy Péter miniszterelnök,
Kovács László és Hiller István (MSZP), Dávid Ibolya és Herényi Károly (MDF), Orbán Viktor, Áder János és Pokorni Zoltán (Fidesz MPP) valamint a
Magyarországi Zsidó Hitközségek vezetői.

A dokumentum az alábbiakról szólt:

1, Magyarország befogadó célország. Abban az esetben, ha Izraelt külső agresszió érné, mely veszélyezteti az ott élő zsidók életét, Magyarország 500.000 zsidó befogadását vállalja, állampolgári jogokat adva a befogadottaknak. Hasonló megállapodások értelmében Németország további félmillió, Lengyelország pedig 100.000 Izraeli állampolgár befogadására tett ígéretet az ott elhangzottak szerint. (Megjegyzés: ezzel szemben Németország a zsidók bevándorlásának korlátozásáról döntött 2006-ban)

2, Az izraeli áruk európai terjesztése.

3, Az izraeli vállalkozások (magyar) állami pénzen való támogatása.

4, A zsidó kultúra hangsúlyos megjelenítése és propagálása a médián keresztül.

5, A gyűlölettörvény minden áron való elfogadtatása az országgyűlésben és annak szigorú alkalmazása.

6, A nemzeti irányultságú kisebb pártok, valamint civil szervezetek működésének ellenőrzése, korlátozása és megszüntetése.
(Értsd: a megalkuvást nem ismerő, valódi nemzeti erők, az ún. “szélsőjobb” eltaposására tett törekvés szentesítése.)

7. Az izraeli politika feltétlen támogatása a magyar külpolitikában és a nemzetközi fórumokon.

8, Harc az antiszemitizmus minden formája ellen a Berlini Deklaráció értelmében.

A fenti pontokat 2006-ban nyilvánosságra hozó internetes hírportál közlése szerint az információ nem feltétlenül teljes. Az anyagot hivatalosan megkapta a Magyar Távirati Iroda elnöke, aki a pontokat nem cáfolta, illetve kitért a válaszadás és a nyilvánosságra hozatal elől. Az ügy azért kiemelten fontos, mert megerősíti azt a tényt hogy a demokráciát hirdető társadalom tagjait olyan politika készteti vallomástételre (pl. az utóbbi 16 év népszavazásaival), ami mellőzi a demokrácia alapértékeit – a tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz való jogot és kötelességet. A fenti adatok ismerete vagy annak hiánya pedig közvetlenül befolyásolja nemzetünk jövőbeli politikai mozgásterét.

A zsidó nem szent, csak sérthetetlen. A XXI. század világszerte a zsidó prüdéria kora. Ennek fokozatai országonként változóak, és fordítottan arányosak a zsidó érdekérvényesítés fokával. Ahol leginkább tolakodó a zsidóság, ott illik legkevésbé nevén nevezni. Magyarországon égbekiáltó ellentmondás: 2004 áprilisában (eltitkolt) háttérmegállapodás köttetett 500 000 zsidó magyarországi befogadásáról, és (nyilvános) népszavazás során megtörtént több millió határon túli magyar nemzettestvér kettős állampolgárságának megtagadása. Rövidebben: Zsidó befogadás és magyar kitelepítés zajlik. Az előbbit a kormány eltitkolta, az utóbbit propagandájával segíti. A tények igazolják: MAGYARORSZÁGON TERVSZERU ZSIDÓ BETELEPÜLÉS ÉS MAGYAR NÉPIRTÁS FOLYIK!

Az anyagi és pénzvilágot behálózó kőművesek pusztítják élő bolygónk földműveseit. Ennek alapján lehet beszélni a város és falu sorsáról, a napjainkban gyakorta idézett gyűlölet és szeretet forrásáról. Az élő és élettelen világ azonban egymás mellett létezik, és minden harc ellenére továbbra is megmaradnak a nemzeközi és a nemzeti törekvések is. Ezek létünk végpontjai. Amikor egyik a másik kárára túlteng, lásd proletár internacionalizmus vagy mai kozmopolitizmus képében, akkor felerősödik a nemzeti létért való küzdelem. Nem volt ez másképp Arany János korában sem: “Támadni kell, mindig nagyobb körökben, /Életnek ott, hol a mártir-tetem/ magát kiforrja csendes földi rögben:/ Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem.” A történelem csak akkor lehet történelemformá ló is, ha dokumentumait megismerjük. A krónikának számunkra három elhallgatott vagy félremagyarázott nagy korszaka van. I. Elhallgatott magyar őstörténet II. A magyarság utóbbi kétezer évének diadalmas csúcspontjai mintegy 500 évvel vannak áthelyezve (a hivatalos történetírás az ezeréves Magyarországot Szent Istvántól számítja az Európai Unióig – legutóbb már az 1956-os szabadságharcot is az unió felé előremutatónak nevezve). A magyar dicsőségek csúcspontjai valójában Attila és ezer év múlva az XV. század második felében Mátyás nevével jelölhetők meg. III. Az utóbbi 50 év története pedig négy titkos forgatókönyv ismerete alapján lenne érthető. Ezek sorrendben:

1. A KGB 45 pontja –

2. az 1956-os követelések

3. A rózsadombi paktum, 1989-ből.

4. A magyar-izraeli megállapodás 2004-ből.

Ezek hiányában hamis minden történelemkönyv és hamisító minden történész. Négy elhallgatott, egybehangzó forgatókönyv, melynek alapindítékai megfogalmazódtak már az 1848-as követelésekben is (szabadság, felelős minisztérium, nemzeti őrsereg, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre…- mindezek 2006-ban új értelemmel bírnak). Az 1956-os követelésekből: “Vizsgálják felül az eddigi államközi szerződéseket: feltételeiket hozzák nyilvánosságra!!! Ugyanebben: Közöljék az eddigi jóvátétel összegeit és ennek megoszlását. A homályos hátterű háborús jóvátétel után az 1989-es rózsadombi paktumban a fizetési kötelezettség alapja is átfogalmazódott: “Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségekért. ” A történetírásban ekkoriban született meg a holokauszt és a holokauszt-kárpótlás.

Mire kötelez Nándorfehérvár?

A magyarság tiszteletére és európai megbecsülésére.

2006-ban éppen 550. évfordulója volt a nándorfehérvári diadalnak. A magyar nemzeti dicsőségek sorában 1956 volt a másik, amit mérföldkőnek említ az európai történetírás is. A napjainkig terjedő időben több elgondolkoztató dátum is utal a magyarság évszázados szabadságharcának rövidülésére. Rákóczi szabadságharca még 8 évig folyt, az 1848-ban kezdődő bő egy éven át, az 1956-os megmozdulás alig két hétig és 2006. október 23-án a szabadság érzése egy napig sem tartott. E tények ismerete azért fontos, hogy tudjuk, milyen erőkkel állunk szemben. De amikor egész Európát fenyegette egy világbirodalom, akkor Nándorfehérvárnál a magyarok sikerrel szálltak szembe a túlerővel. 2006-ban ismét Európa van veszélyben, s ha itt a keleti végen az idegenek a gazdasági, szellemi leigázásban Magyarországnak szánják a legsanyarúbb sorsot, ennek ismerete adjon erőt a feltámadáshoz.
Napjainkban a provokációval kezdődött Gyurcsány-botrány csak a figyelem félreterelésére szolgál. Az idegen ügynökök máig tartó jelenléte a Medgyessy-botrány óta közismert. A harsogó IGEN-propaganda hátterében a Parlament nemet mondott az ügynökmúlt felszámolására, és a nemzetközivé dagadt újabb miniszterelnöki botrány kivizsgálására. A legfőbb népképviselet folyamatosan többszörös bizonyítékát adta a nemzetárulásnak, a legfőbb belső veszély azonban az álnemzeti félrevezetés. A MAGYAR NÉPNEK JOGA VAN SZÁMONKÉRNI A HAZAÁRULÓ POLITIKÁT! Ehhez kell a herderi hazugságot (nemzethalál) feledtetni, Cion bölcseit leleplezni és a KGB tevékenységét megismerni. Az ország mai bajainak forrása a háttérhatalomnak az a diktátuma, mely az Európai Unió álarcában fogalmazódik meg. Ezért időszerű a jelszó: Habsburg, kommunista, cionista unió – büszke, szabad magyarnak nem való! A tollal, fegyverrel való harc nem érhet véget, erre szólít az 1956-ban elhunyt Gérecz Attila sírverse:

“Hívd egybe, ki hív és magyar,
Hívd ki sebbel ékes!
Győzni fog, ki hinni akar,
S áldozatra képes!”

Naqy Attila

Published in: on 2006 december 31, vasárnap at 02:30  Hozzászólás  

Célzott fejlövés: Kóma!

Tisztelt RISS!

Az okt. 23-ai napi egyik szemsérültről szeretnék önöknek írni. Csorba Attila, 37 éves Kőbányai lakos és néhány barátja 23-án, a Kossuth téri megemlékezésre mentek ki.
Mivel a Kossuth teret lezárták, úgy döntöttek hazamennek.
A Blaha Lujza tér felé terelték őket a rendőrök, és ott a Rákóczi útnál lévő árkádoknál (Rákóczi út-Nyár u. sarok) álldogáltak.
Kb. este fél 10-körül a Rákóczi úton lévő rendőrkordon szétnyílt, előlépett egy rendőr aki gumilövedékkel fejbe lőtte a barátomat.
Mellékelek néhány képet, ezen jól látható amint ellátják a mentősök.
Sajnos őt nem egy véletlenül “odapattant” lövedék találta el, hanem a rendőr letérdelt, és célozva lőtte fejbe a srácot, 15 méterről!!
Az Attila 24-én du. fél 5-kor tért magához, addig lélegeztető gépen volt, mert kómába esett.
Én azóta majdnem minden este bent voltam nála, a bal szemére megvakult, az arccsontját megoperálták, mert a lövedék teljesen szétroncsolta, a gumilövedéket eltávolították, az agya is sérült szegénynek, mert a hátranyomodó arccsont megnyomta.
Végül november elején egy komoly műtéten esett át, a sérült szemgolyót ki kellett operálni, és a koponyacsonton is műtöttek valamit, ami miatt az egész homlok csontot le kellett operálni, csak úgy fértek hozzá a sérült részhez.
A koponya műtétre azért volt szükség, mert a sérülés végett megrepedt a szemüregnél a koponyacsont, és szivárgott az agyvize.
Az a legrosszabb az egészben hogy nem lát tisztán az “ép” szemére csak homályosan, mivel a jobb oldali szeme eleve rossz volt, egy gyerekkori betegség következtében, és most az maradt épen.
Jelenleg otthon tartózkodik, kapott egy ideiglenes szem implantátumott, folyamatosan fejkendőt hord, mert a homlokán lévő hegg az iszonyatosan néz ki, nem mozog a szemhéja sem, egyszóval tönkre lett téve az arca egy életre.
Engem eddig nem érdekelt a politika, én nem voltam kint egy tüntetésen sem, $1e a cimborámmal történtek után, most már érdekel hogy mi folyik az országban.
A dokumentációs központot elérve, ők kirendeltek egy ügyvédet (Dr. Zétényi Zsolt), aki megtette a feljelentést a napokban, várjuk hogy mik lesznek a fejlemények.

Üdvözlettel: K. I.

megvakult001.jpg

megvakult002.jpg

megvakult003.jpg

megvakult004.jpg

megvakult005.jpg

Published in: on 2006 december 31, vasárnap at 02:20  Hozzászólás  

Tárgyalás nélkül döntenek Budaházy ügyében

2006.12.28. 12:33:56

Nyilas bíró döntött elsőfokon: bűnös! A budai betyár önkényuralmi jelképes ügyéről van szó, de nem a Szabadság téri, szovjet emlékműről, melynek – elvileg – tiltott önkényuralmi jelképnek minősülő, sarló-kalapácsos, százkilós öntvényét Budaházy György – többekkel együtt – lefeszítette és a Dunába dobta, ami miatt politikai üldözött lett. Nem vicc: most épp azzal vádolják, hogy ő tett közszemlére vörös csillagot, ezerszámra.

Legutóbb a 2002. július 4-ei hídblokád ügyét vették elő körözése alatt, most már haladnak: 2003 áprilisát írjuk. Az EU-csatlakoztatásunkról szóló népszavazás előtti kampányban talán a legaktívabb volt Budaházy György: az akkor még be nem jegyzett, csupán baráti, mozgalmi gyűjtőszervezetnek szánt, a legnagyobb EU-ellenes kampányt kifejtő Szabad Magyarországért Mozgalom (SZMM) neve alatt, gyakorlatilag vezéralakjaként szervezkedett, pontosabban tevékenykedett, leginkább az utcai forgatagban. Az állam a népszavazás előtt egyoldalúan, csak az igen melletti – meglehetősen demagóg – kampányt támogatta milliárdokkal, a hátrányok bemutatására nem adott pénzt. De ez nem volt elég: a civilek saját pénzéből és munkájával megvalósított felvilágosító kampányát rendőri erőszakkal akadályozták.

A fent látható plakát miatt, önkényuralmi jelképek közszemlére tétele jogcímen 2003. bolondok napján az SZMM Magyarok Házában bérelt irodájába házkutatási parancs és bármilyen igazolás nélkül tört be 8-10 rendőr, és elvittek négyezer ilyen plakátot (kb. ennyi kiragasztásra is került). Budaházy Györgyöt felhívták telefonon, hogy vagy azonnal odamegy, vagy elfogatóparancsot adnak ki. Ha magától megjelenik, akkor nem állítják elő, csak elbeszélgetnek vele – ígérte a rendőrfőnök, de Budaházy megérkezésekor a parancsnok beismerte, hogy hazudott. Bilincsbe verve vitték – a vele megjelent aktivista társával, Novák Előddel együtt – az V. kerületi rendőrőrsre, ahova a 2002. július 4-ei, Erzsébet hídi blokád szétverése után is szállították.

A rövid – kb. 7 órás – fogság nem törte le az aktivistákat. A lakásaikon megmaradt plakátokat újra elkezdték kiragasztani. Voltak újabb hazafiak, akiket elkaptak, azoknál is házkutatást tartottak, az egyikük kocsijában kilöttyent plakátragasztóból pedig még kémcsővel mintát is vettek. A HírTV tudósított is az egyik bujkálós, éjszakai ragasztásról, bár a plakát képét kikockázták. Az aktivisták az Interneten úgy adtak hírt az akkor még csak gyerekcipőben járó rendőrterrorról, hogy belinkelték egy külföldi szolgáltatóhoz feltett képeiket. Na ja: azóta a hazafiak se járnak gyerekcipőben: létrejött a Kuruc.info. Apropó: Budaházy György korábbi honlapja, a hazafias.hu is a “külföldi” Kuruc.info-ra lett irányítva már. Még egyszer kösz, Gyuri!

Budaházyt hét társával állították bíróság elé a plakátok terjesztése, ill. kiragasztása miatt. A vádlottak nem tartják bűncselekménynek az önkényuralmi jelképek ilyen ábrázolását, hiszen a Btk. 269/B. § (2) bekezdése szerint nem büntethető, aki a cselekményt “a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el”. A törvényt az önkényuralmi rendszerek népszerűsítésének tiltása céljából hozták, egyértelmű, hogy a plakátnak semmilyen olvasatban sem a népszerűsítés a szándéka. (Hogyan is lehetne a nácizmust és a kommunizmust egyszerre népszerűsíteni?) A Btk. említett kivétele pont erre vonatkozik, egy plakáton nem lehet leírni több mondatban, amit az ábrán a jelképekkel való kézfogás szimbolizál (emlékeztetés a szörnyű diktatúrákra, történelmünkre). Bővebben olvashat erről a vádlottakat jószolgálati jelleggel (ingyen) képviselő Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján egy párhuzamosan futó ügyben, két másik aktivista jogerős ítélete kapcsán.

Budaházy és társai ügyében elsőfokon Nyilas Levente bíró döntött: a vádlottak bűnösségét állapította meg, próbára bocsátva őket. Indoklásában kifejtette: lehet, hogy nem állt szándékukban, mégis megbotránkozást kelthettek másokban ezekkel az önkényuralmi jelképekkel. Az ítélet kihirdetése után a bíró kérdés feltevését engedélyezte, amivel Novák Előd élt is: – Lehet, hogy nem áll szándékában, de nem gondolja, hogy másokban megbotránkozást kelt, amikor bemutatkozik, s azt mondja, Nyilas, pláne Levente?

S ha már a kettős mércénél tartunk: a Szabadság téri, szovjet emlékművön a “Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek” felirat felett a tiltott önkényuralmi jelképnek minősülő, sarló-kalapácsos címer található. Novák Előd emiatti feljelentését azonban elutasította a rendőrség, majd a fellebbezést az ügyészség is, mondván: ez a törvényi kivételt képező, történelmi szemléltetés alapján ott lehet.

Bízzunk a másodfokban? Én inkább a forradalomban.

Héjjas Iván – Kuruc.info

Published in: on 2006 december 31, vasárnap at 02:13  Hozzászólás  

ÁVH-s örökösök Eldorádója, izraeli haszonszerzéssel

Több városban volt úgynevezett értelmiségi háttérbeszélgetés, ahol többször olyan váratlan fordulat is előállt, amelyre senki nem számított. Véletlenül egy nem értelmiségi, de igen befolyásos ember is részt vett az egyik beszélgetésen. Amikor már az ötödik, vagy hatodik hozzászóló – főorvos, iskolaigazgató, stb. – mondta mindig ugyanazt, akkor barátunk, nevezzük Jánosnak, igen fölháborodott.

Már ne haragudjatok nagytiszteletű barátaim, de ti mindannyian valahogy mellébeszéltek. Vagy nem tudjátok, vagy nem meritek kimondani, hogy azok a kommunista ivadékok, akik rárontottak különböző szinten a magyarságra, azok gyűlölnek bennünket. Mert minek lehet azt nevezni, hogy az 1980-as évek nacionalista hangulatát milyen módon fordították meg, ha nem a gyűlöletre gondolok? Mert ezek a kommunista ivadékok, legyenek bármelyik politikai pártba beépítve az ellenzéki kerekasztal óta, tulajdonképpen most mutatják meg a magyaroknak, hogy mit gondolnak rólunk. Jártattátok a szátokat! Demokrácia kell nektek! Na majd kaptok! És ennek megfelelően, akik államosítottak, gyilkoltak, ÁVH-t csináltak, majd utána munkásőrként csatangoltak az országban, most köpönyeget váltottak és kifosztják, megbüntetik a magyar állampolgárt. Még hozzáteszem, közben gyűlölik is őket. Ugyanazok, akik ötéves terveket adtak el és fojtogatták vele a magyarságot, ma konvergencia-programot csinálnak, de már valamennyi vagyonunktól megfosztottak vagyunk. Nincsenek már jogaink, kizárólag kötelességeink, mégpedig az, hogy “fogd be a szád”, vagy más néven: “sírig tartsd a pofád!” Élénk felhördülést keltett ez a gondolatsor, főleg az ott lévő fideszes, meg miépes szimpatizáns jóemberekben. Mert, hogy így össze van mosva minden. Hogy gondolja tisztelt hozzászóló, hogy a magyar politikai “elitet” összemossa! És itt óriási meglepetés történt. “Úgy, hogy ismerlek benneteket!” – mondta és ránézett a kereszténydemokrata városi elnökre, hogy “te pártitkár voltál, meg előtte ÁVH-s”. Körbenéz, és a fideszesnek azt mondja, “neked pedig a faterod volt a megyei párbizottságon a személyzetis”. Hogy a személyeskedést meggátoljam, fölálltam.

És ahogy kell, csendre intettem a lassan kaotikussá váló közállapotokat. Hisz, az a legnagyobb baj, hogy ez mind igaz. Mert mikor lett kinevezve az előbb még oly nagyon szidott Gergényi Péter főkapitány, meg Bene László, ha nem a “rendszerváltozás” után. Mikor lettek a bírók megválasztva? Kik lettek az ügyészek? – hogy ne csak a politikusokat nevezzük meg. Nem vesszük észre, hogy ugyanazok a hazaáruló gyilkosok vannak most is a magyarság fölé helyezve, akik voltak az elmúlt évtizedekben, vagy uram bocsá’, egészen a tanácsköztársaságig. A magyar társadalom, addig az időpontig, amíg nem tud szembenézni a közelmúltjával, magyarul az utolsó évszázadával, addig igen nagy bajban lesz. Addig lesznek álforradalmárok, álreformerek, de a társadalom tulajdonképpen tévúton ténfereg. Mert miért nem vizsgáljuk meg, mi is történt például október 23-án? Nem nagyon olvastam egyetlen egy újságban sem, hogy ezen a napon a védtelen tömegre több mint 1800 lövedéket lőttek ki a rendőrök. És, ha hozzáteszem, hogy mind emellé a fegyvert fejmagasságban használták, tehát törvénytelenül és büntetőjogi felelősségre vonás megítélése alá esve, akkor még nem fejeztük be az események boncolását. Ugyanis, ugyanezen a napon 1600 gránátot lőttek ki a tömegre. Könnygáz, stb. Összehasonlításként nézzük meg a legvéresebb párizsi éjszakát. Itt, mármint Párizsban azon az estén, tavaly nyáron több mint 2000 gépkocsit gyújtottak fel randalírozó fiatalok, akik több százezren törtek, zúztak kirakatokat és mindent, ami az útjukba esett. A velük szemben felvonuló rendőrség, a megerősített nemzeti gárdával összesen, harmada lövedéket nem lőtt ki, mint a budapesti forradalom évfordulóján. Hogy mi az aránytalan, ebből mindenki levonhatja a következtetést. De vajon hova vezet az, hogy meggyaláznak mindent, ami magyar? Eladnak és eljátszanak mindent, ami hozzátartozik a magyar értékekhez és biztosítaná a Haza jövendő jólétét! Vagy minek nevezzük azt, amikor a magyar szabadalmak döntő többsége az alábbiak szerint kerül idegen tulajdonba:

Az egyik polgármester, csodálatos feltalálónkat, akinek két szabadalma védelmet élvezhetne az egész világon, beprotezsálja a Kóka-féle hordába. Mármint a Gazdasági Minisztériumba. Ott nagyon megörülnek a szabadalomnak és biztatják is a fiatalembert, hogy csak ide a papírral, a többi dolog már az övék. A következő találkozóra szintén a polgármester úrral mennek, akit az illetékes államtitkár-helyettes kiküld a tárgyalásról. A fiatalember félóra múlva érkezik feldúlva, és alig tudja elmondani a problémáját. A magyar vezető közhivatalnok az alábbi ajánlatot teszi a feltalálónak: a minisztérium felkarolja a szabadalmat, de ennek egy kritériuma van; a találmányt izraeli állampolgárnak kell benyújtani, és oda kell kivinni az egész hasznosítási lehetőséget! Majd ok onnan tudják, hogyan kell az egész világon ezt eladni, és abból hasznosítani, mindenki javára az értéket. És ebből a haszonból, ha hajlandó lemondani a szabadalmas a további követeléseiről és nem fejleszti tovább a szabadalmat, tíz százalékban részesül a haszonból. A fiatalember ma Németországban, Hazánkon kívül kutat, mert ott legalább egy laboratóriumot kapott. De az a közhivatalnok, aki a zsidó állam érdekeit védi és közben a magyar forintokból gazdagodik, az ma is ott van, és ma is kormánytag. Vajon ez a szellemiség vagy ez a felfogás nem a magyargyűlöletbol fakad-e? Miért van az, hogy a magyar innováció, a magyar tudomány az megbukik, részint az áltudományos akadémia csokornyakkendős figuráin, valamint a politika és a gazdasági élet cionista figuráin? Meddig kell idegen hazába mennie a magyarnak, ha esetleg többet tud, mint bárki a szakterületén, az egész világon? Ez egy olyan kérdés, amelyre egyszer majd válaszolni kell azoknak is, akik eltűrték, szó nélkül, hogy lőjék a magyart, gyilkolják és azt, hogy az egész ország ma a politikusok jóvoltából inkább tűnik szemétdombnak, mint egy jól működő európai tagállamnak. Mert ma Magyarország sajnos a hamisítások központja, amelyet intézményesítetten a magyar politika és a gazdasági élet vezető gárdája szervez. Biztosítja a védelmet, és a szabadságot azoknak, akik megfelelő mértékben bizonyítani tudják, hogy gyűlölik a magyarságot! És bármit tesznek ma már a magyar politikusok, ebből az ördögi körből nem tudnak kikerülni, mert minden lépésük csak hazaárulás, bárhová lépnek is a földre.

Óriási felhajtást próbáltak Puskás Ferenc, a mindenki Puskás Öcsijének a temetéséből, a politikusok maguknak csinálni. Nem sikerült! Megdöbbentő volt, hogy ugyanúgy jártak, mint október 23-án. Már a zászlófelvonás is félre sikeredett, ugyanúgy az üres téren álltak a politikusok, Lomnicival és Biharival együtt. Nem mentek ki az emberek, pedig sok százezren és sok millióan szerették Puskás Öcsit, még a nevét viselő stadionba sem. A nép nem hajlandó közös sorsot vállalni a saját kifosztóival. Külön repülőgép jött Spanyolországból, de itt voltak a belgák, a franciák, a németek, a görögök, csak a magyarok hiányoztak. És még ennek a politikusgárdának ez sem elég. Ha látták volna, a Kossuth téren hányan fényképezkednek a körbezárt Parlament hátterével. Viszik a rossz hírt a magyarokról, illetve azok torz egyéniségű politikusgárdájáról. Mert az a nép, amelyet kizárólag hazaárulók vezetnek, önmagában is kell, hogy hibát találjon. Ugyanolyan hamis ma a látszat, mint amilyen volt 1970-ben és ’80-ban, amikor kiderült, hogy például a Magyar Államkincstárban szinte minden drágakő hamis, amely fedezetként van odatéve. A legutolsó bizományi áruházi becsüs is meg tudta állapítani, hogy az egész rendszer egy nagy csalás. És akkor azt hittük, hogy ez csak tisztulhat. Akkor még nacionalista érzelmek voltak az egész közéletben. Több piros-fehér- zöld zászló volt a közintézményekben, mint a mai nap. Akkor még volt magyar tulajdon, amelynek mára már nyoma sincs.

Ma pedig panaszkodnak a sintérek, akik politikusnak neveztették magukat, hogy csak 3,9 millió ember dolgozik, több mint másfélmillióval kevesebben, mint a kádár-rendszerben. És ebből is csak 3,3 millió, aki a nyugdíjalapját fizeti, a jelenlegi nyugdíjasoknak. Vajon az nem merül fel, hogy ki szervezte meg a nyugdíjrendszer átalakítását? 1997-ben, Medgyessy Péter pénzügyminisztersége és Horn Gyula kormányzása alatt olyan nyugdíj-rendszert alapítottak, amelynek az volt a koncepciójaja, hogy az elkövetkezendő években munkahelybővülés, államháztartási-hiány és dinamikus fejlődés lesz az alapja annak, hogy megszüntetik a kizárólagos állami nyugdíj- rendszert. Az a pénz, amit kivonnak ebből a nyugdíj-rendszerből, a felosztó-kirovó rendszer az alapja, az ma összedőlt. Ugyanis az elmúlt ötven év befizetett nyugdíjalapjait ellopták, most pedig arányaiban is kevesebbet kell befizetni az állami pénztárba, mint az úgynevezett magánnyugdíj-pénztárak megjelenése előtt. Akkor is, már közel tíz éve lehetett látni, hogy csőd a vége. Vissza lehet keresni az ezzel kapcsolatos érdekegyeztető tanácsi megszólalásainkat.

Tehát az a baj, hogy előre lehet látni, tudatosan tesznek mindent tönkre, azért, hogy menjen el mindenki Magyarországról, és egyre kevesebb magyar legyen a Hazában. Ha kell, ehhez még az egészségügyi ellátási- rendszert is tönkre teszik és emberi fogyasztásra alkalmatlan, lejárt szavatosságú élelmiszerekkel teszik tönkre az egyébként is megromlott egészségi állapotunkat. Ezt csak tudatosan lehet végrehajtani! Ne higgye bárki, hogy a magyar politikusok, akiket különböző egyetemeken tanítottak, idegen érdekek szolgálatára, ezeket az egyszerű megállapításokat ne ismernék fel. De igen is az volt a feladatuk, hogy olyan körülményeket teremtsenek, amelyek nem alkalmasak a társadalom egészséges állapotának a fenntartásához. Másképpen, demokrácia ürügyén sarcolják a népet. Szipolyozzák ki a tudást és alázzák meg nap, mint nap a munkavállalókat. Mert ők ma rabszolgák, mégpedig azok rabszolgái, akiket soha nem ismerhetnek meg, mert ők a globalizáció urai. Közben pedig, olyan mélyre silányul a közélet, hogy már egy városi közlekedést sem tudnak megszervezni. Miközben Európa szégyene lesz Magyarország, legyen az a Siemens csalássorozata, az úgynevezett MSZP-s hajléktalanok cégvezetésével, amelyet Hornéktól tanultak. De ugyancsak, és ez a lényege, a globalizáció urai az úgynevezett nagy magyar vállalatokat szemelték ki arra, hogy előörsként behatoljanak a Balkánra, vagy éppen még a további keleti országokba is. A Mol Rt. az OTP, vagy a T- mobil az nem más, mint egy előretolt helyőrség, amely megvesztegetésre alapítja összes piaci tevékenységét. Hisz ma Magyarországon, a belső piacon is kizárólag így lehet érvényesülni. Aztán a nyugatiak, amikor már a behatolás sikerül a Balkánon ezeknek a cégeknek, akkor lecsapnak az elkövetőre, vagy elkövetőkre. És nem a megvesztegetési összeg miatt, mert az náluk is bekalkulált minden Siemens terjeszkedésben. Részt vettem Nyugaton, a stratégiai vállalatok vezetőinek meghívására néhány tanácskozáson, még 1997-ben és ’98-ban, mint a Magyar Munkaadók Nemzetközi Szövetségének egyik képviselője. Megdöbbentő volt, hogy milyen módon tudatták velünk, hogy mit szabad a nyugati multicégeknek és mi tiltott nekünk. Bizony, a Siemensnél ez már tíz évvel ezelőtt is így volt, mintegy tízszázaléknyi összeg megvesztegetésre van elkülönítve. Úgyis, mint a politikusok, a gazdasági szakemberek és a sajtó megvétele. Most a magyarok erre még egy kicsit ráspékeltek, a tíz százalékból először tizenöt, majd húsz lett és az egészet nem lehetett másként lefedezni, mint mérlegcsalás-sorozattal. De ez is honnan indul? Az Artur Andersen cég, vagy a többi úgynevezett nagy könyvvizsgálók, egy-egy évben több mérleghamisítást hagynak jóvá a világon, mint az Európai Unió éves költségvetése. Ezt a számot egyébként tőlük tudom.

Hogy csak Amerikában, négy cégnél 60 milliárd dollár a csalás! – akkor még mennyi lehet a többi, ami sok százezer cégnél előfordulhat? Az egész világ ma a csalásra épül, a globalizáció őrült, cionista csalássorozatára. Amelyet sajnos egy terrorista államból irányítanak, még akkor is, hogyha ezt néha az óceánon túlról tagadják. Mert az Európai Unió és a NATO szinte könyörög a Moszadnak, hogy hagyja abba a csalássorozatát, a kémkedését, mert felborul a piacgazdálkodás. Nálunk ez már megtörtént! Ugyanis, ha a rendszerváltozás – vagy minek nevezzük – után közel húsz évvel még további megszorító csomagokra van szükség, akkor ezt nem lehet másnak nevezni, csak hazaárulásnak. De nem hallani, sem az ellenzéki oldalon, sem a munkaadóknál és munkavállalóknál azt a mindenütt fölvetődő problémát, hogy hova tűnt a nemzet vagyona?! Mert bizony, ma Magyarországon nincs közigazgatás, nincs igazságszolgáltatás és nincs a tulajdon védelmében, vagy a magyar érdekek védelmében semmilyen előzetes védelmi munka. Ebbe beletartozik a nemzetbiztonsági szakszolgálati feladatkör, vagy a rendőrségi vagy az APEH nyomozóinak tevékenysége, vagy bármilyen szakmunka. Mert a rendőrség nem vizsgálhatja a nagy bűncselekményeket. Ezt kizárólag csak néhányan, hazaszeretetből tesszük. Mert hogy van az, hogy a Siemensnél, már néhány írásos bizonyítékot is beterjesztve, ugyanaz a Farkas Imre áll, aki a gyémántcsalások sokmilliárdos dolgait is irányította. De ezek a bizonyítékok nem a rendőrségnél bukkannak elő, hanem néhány barátom, akiket az élet megtanított arra, hogy védjék a sajátjukat és a nemzet vagyonát, maguk szerezték meg a bizonyítékokat és adták oda a bírósági eljárás büntető szakában. Vajon a nemzetbiztonságnak, vagy a politikának az a legfontosabb, hogy minden egyes kérdést egyszerűen a szőnyeg alá söpörjön? Mert a mai társadalomban sajnos az összes többi bizonyíték, az a rabszolgák jajszavának minősül csak. Azokat el lehet tüntetni, vagy éppen fizikálisan is el kell tüntetni, akik még valamit a Hazáért tenni akarnak. Legyen ez bankkonszolidáció, vagy éppen privatizációs csalássorozat, hamis gyémánt, vagy költségvetési csalás.

Ma Magyarországon nem találunk, a társadalmi élet egy részén sem, szabályosan működő rendszereket. De hisz fejétől bűzlik a hal, ha a miniszterelnök egy közbűntényes csalássorozatból milliárdos lehet, akkor vajon mit várunk el a követőktől? Ma Hazánk, nemcsak a maffiák szabad játéktere és prédája, hanem azon titkosszolgálatoké is, akik meg akarják szerezni a magyar földet. És ebben nemcsak az izraeli titkosszolgálat játszik főszerepet, hanem legalább még négy olyan nagy szolgálat, amelynek Budapesten van már a központja. Mert aki azt hiszi, hogy a KGB utódja az FSZB, nem garázdálkodik nyugodtan Magyarországon, az nagyon téved. És akkor még nem beszéltünk a CIA- ról, az angolokról, a franciákról és Közép-Európa legerősebb titkosszolgálatáról, a románról. A román titkosszolgálat, a SEI már olyan erős, és ezt a fideszesektől és a kommunistáktól tudom, hogy nem tudják kiszorítani őket a magyar közéletből. De ha ismerik a behatolás módját, azt nem tudom, miért nem lehet cselekedni. Mindig ugyanazok a szereplők, bármilyen cselekményre is kerül sor Magyarországon, mint akiket az utóbbi évtizedekben megismertünk. Tapsoltatják magukat a politikusok, meg az ál-ellenzék, legyen az temetés, vagy akármilyen társadalmi ünnep. Csak közben azt nem veszik észre, hogy a nép már kívül marad mindenen és nem hajlandó sorsközösséget vállalni a saját elnyomóival. Pedig még ez a nép nem szembesült a tényleges problémával. Mert rendkívül álságos az egész rendszer, amelyre csak egy példát hozok. Az egészségügy átalakítását, állítólag a magyarság döntő többsége, több mint 50 százaléka támogatná akkor, ha abba a magántőkét is belevonnák. Meg kell kérdezni, ki volt az az aljas gazember, aki ezt a kérdést egyáltalán fölteszi azoknak az embereknek, akiknek a legminimálisabb információjuk sincs arról, hogy hogyan is működik a magyar egészségügyi ellátó rendszer. Ugyanis, ilyen kérdést már föltettek a privatizációval kapcsolatban. Ha hiszik, ha nem, a magánosítást a magyar lakosság döntő többsége támogatta. Mármint a közvélemény- kutatások szerint. De, akkor is hasonló volt a helyzet, fogalmuk sem volt, hogy mit jelent ez és mi lesz a következménye. Ma Magyarország nem tekintheto másnak, mint egy építési projektnek, amelyet zsidó országból érkező spekulánsok, a saját érdekeik szerint befolyásolnak. De ha kell, körbekerítik a Parlamentet, és ha kell, farkasszemet néznek a rendőrökkel és veretik a magyarságot. Ugyanis a parancsokat ma nem a magyar Parlamentben adják, hanem kicsit távolabb, Brüsszelben, Tel-Aviv-ban, Washingtonban, vagy uram bocsá’ Moszkvában. Mert nekünk a vezetőink rossz lelkiismeretű tolvajok, akik egyszerűen a saját népük elől dugják el az igazat, a valót.

Nem merik közölni, hogy Magyarországon ma olyan állapot állt elő, hogy körülbelül, a tervek szerint, 2040-re érjük utol az Európai Unió fogyasztói átlagát. Ha nem volna olyan súlyos a probléma, azt kellene mondani, ahhoz az uniónak és tagállamainak igen nagymértékben kellene visszaesni, mert a mi fejlődésünk az nem pozitív irányú, hanem kifejezetten visszafejlődés. Mert nálunk nem védik a magyar belső piacot és kifejezetten magyarellenes a közigazgatás. Elítélik azokat az embereket, vagy legalább is megkísérlik elítélni, akik felismerték, hogy az élhető életet ez a rendszer nem biztosítja, sem napjainkban, sem az elkövetkezendő években. De ezeket a tényeket nemcsak mi tapasztaljuk a bőrünkön, hanem minden egyes uniós vizsgálat ugyanezt az eredményt hozza. Akkor miért támogatják a magyar politikusokat? Ennek egyetlen egy oka van: félnek a magyar eszmétől, a magyarság tudásától és attól a lappangó hazaszeretettől, amely a Kárpát-medencét hosszú évezredeken keresztül uralmunk alatt tartotta. Ez valós félelem. Ugyanis az elmúlt százötven év fejlődése az kizárólag a magyar innováción alapult, még akkor is, ha ennek a hasznait jórészt az óceánon túlról hallottuk csak vissza. Ma ez a spekulatív tőke legalább 3000 kilométerrel közelebb került hozzánk és a Közel-Keleten fejti ki hatását, de ez az ország már az unió úgynevezett 26. tagja, amely a társulásos szerződésből kizárólag csak előnyöket élvez. 99 százalékban a magyarok hátrányára! Ennek a problémának a megoldása nélkül Magyarországot, az elkövetkezendő években nem lehet szabad hazának tekinteni.

tdyweb

Published in: on 2006 december 30, szombat at 22:19  Hozzászólás  

A Rózsadombi paktumról

2006.12.27. 21:26:33

Értelmetlennek tartom a polemizálást arról, hogy volt-e Rózsadombi paktum, vagy nem.

Valami olyan dolog történik most a magyar_október listán Jeszenszky úr jóvoltából, amit 2002-ben a “Ló nélküli lovas”** c. egyiptomi film bemutatásával kapcsolatban megértünk. Ez a film a “Cion bölcsei” alapján készült. Akkor az amerikai és izraeli tiltakozással kapcsolatban a film főszereplője az alábbi véleményét mondta el: ő is tudja, hogy a könyv hamisítvány, de az a furcsa, hogy “az izraeliek talán olvasták, és úgy döntöttek, hogy megvalósítják a benne foglaltakat”.

Az elmúlt tizenhat év azt bizonyítja, hogy ha hamis a Rózsadombi paktum, akkor megállapítható: az 1989-től hatalmat bitorlók “talán olvasták, és úgy döntöttek, hogy megvalósítják a benne foglaltakat”.

Kelt Szegeden, 2006. december 27-én.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József

Rózsadombi paktum
1. A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról.
2. A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott épületekért és javakért.
3. Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között.
4. Mindennemű szovjetellenes tevékenység megakadályozása.
5. A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.
6. A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése.
7. A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédése az esetleges megtorlástól.
8. A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon.
9. Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.
10. Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
11. Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása.
12. A jobboldali vagy szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása.
13. Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek, és azokon nem lehet változtatni.
14. Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel, szervezetekkel és csoportokkal.
15. A románok, a jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot.
16. Az 1956-os eseményeket mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik.
17. A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
18. A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben.
19. Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására.
20. Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.

Budapest, Rózsadomb, 1989. március 15.
Antall József, Boross Péter, Göncz Árpád,
Horn Gyula, Pető Iván, Paskai László,
KGB, Zoltai Gusztáv (MaZsiHisz), CIA,
MOSZAD

**Egyiptomban elkezdték a Cion bölcsei alapján készült antiszemita tévésorozat vetítését

Kairó, 2002. november 7. (MTI) – Az Egyesült Államok és számos zsidó szervezet tiltakozása ellenére Egyiptomban és több arab országban a muzulmán böjthónap, a ramadán kezdetére időzítve vetíteni kezdték a Cion bölcseinek jegyzőkönyve című hírhedt antiszemita pamflet alapján készült tévésorozatot.

A Ló nélküli lovas című egyiptomi gyártású sorozat első epizódját szerda este vetítette az egyiptomi Dream TV magáncsatorna, és csütörtökre virradó éjjel adta az állami 2-es csatorna is. Ugyancsak elkezdték a széria sugárzását az iraki 1-es csatornán és a libanoni siíta Hezbollah al-Manar nevű tévéjében. Tervezik bemutatását a dubai tévében, Jemenben, Bahreinben még a ramadán idején, míg Katarban a böjthónap lejárta után. Ugyanakkor nem vetítik Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, Jordániában és Iránban.

A film alapja az a történészek szerint a XIX. századi orosz cári titkosrendőrség által kreált röpirat, amely a cionista vezetők világuralmi törekvéseinek rémét festette le.

Az Egyesült Államok már korábban aggodalmát fejezte ki a sorozat vetítésével kapcsolatban. Szerdán Lynn Cassel amerikai külügyi szóvivő hangsúlyozta: a film, amely gyűlöletet szít olyan pillanatban, amikor az egyiptomi kormány a térség békéjén munkálkodik, nagyon sajnálatos és káros hatású lenne. Washington utasította kairói nagykövetét, David Welchet, hogy tolmácsolja az amerikai vezetés nemtetszését az egyiptomi illetékeseknek. Abraham Cooper rabbi, az amerikai Simon Wiesenthal Központ munkatársa Egyiptom washingtoni nagykövetének írt levelében rámutatott: a sorozat csak az utolsó lépés abban az arab világban folyó kampányban, amely nemcsak gonosznak mutatja be Izrael államot, hanem démonizálja az egész világ zsidóságát is.

Tiltakozott több amerikai kongresszusi tag is. Henry Waxman kaliforniai demokrata párti képviselő Hoszni Mubarak egyiptomi elnökhöz intézett nyílt levelében sürgette a sorozat levételét a tévék műsoráról. Szánalmasnak nevezte, hogy ugyanazokra a hazugságokra épülő műsort akarnak terjeszteni az arab világban, amelyek annak idején elindították az oroszországi pogromokat, és ürügyként szolgáltak Hitlernek a holokauszthoz. Waxman utalt arra, hogy az ügynek negatív hatása lehet az amerikai-egyiptomi kapcsolatokra, beleértve az Egyiptomnak szánt amerikai gazdasági és katonai segélyeket is.

Egyiptom elutasította a vádakat. Mohamed Szafuat as-Sarif tájékoztatási miniszter szerint a sorozatban nincs semmi, amit antiszemitának lehetne tekinteni. “Az egyiptomi kormány tiszteletben tartja valamennyi monoteista vallást, és nem tűri el, hogy bármelyiket meggyalázzák” – tette hozzá. Ahmed Maher külügyminiszter értelmetlennek minősítette a sorozat által kiváltott haragot, normálisnak nevezte “a nézeteltérést művészi produkciók esetében”, és leszögezte: Egyiptom nem hagyja magát megfélemlíteni. Nabil Oszman, az egyiptomi állami tájékoztatási hivatal elnöke úgy vélekedett, hogy “éretlen, ostoba viselkedésre utal, ha egy műalkotásról, egy játékfilmsorozatról előítélettel nyilatkoznak, mielőtt látták volna”. Ezt a megközelítést “szellemi és érzelmi terrorizmusnak” minősítette, ami Egyiptom számára elfogadhatatlan.

A sorozat forgatókönyvírói elismerték, hogy a film a Cion bölcseinek jegyzőkönyve alapján készült, de tagadták a rasszizmus vádját. A főszereplő Mohamed Szobhi a filmmel való szolidaritásképpen összegyűlt egyiptomi értelmiségiek előtt kijelentette: a filmnek “csupán egy százaléka” alapul a “jegyzőkönyvön”. A színész kijelentette: ő is tudja, hogy a könyv hamisítvány, de az a furcsa, hogy “az izraeliek talán olvasták, és úgy döntöttek, hogy megvalósítják a benne foglaltakat”.

A producerek szerint a film középpontjában egy arab újságíró áll, aki éppen azt próbálja kideríteni, valódi-e a “jegyzőkönyv” vagy sem. “Ha ez a sorozat megrémíti az Egyesült Államokat és a cionista közösséget, akkor sok hasonlót fogunk csinálni” – mondta Szobhi, aki részt vett a forgatókönyv írásában is.

[Forrás: Halász József]

Published in: on 2006 december 30, szombat at 22:16  Hozzászólás  

Újabb feljelentés Görényi ellen

Tisztelt Budapesti Nyomozó Ügyészség!

Alulírott Gecse Mária; Havrilla István; Hermán Péter a Túlélés 98 Egyesület képviseletében

Az alábbiakban részletezett tényállás szerint

feljelentést teszünk

A Btk. 228/A. § (1) bekezdésébe ütköző, gyülekezési jog gyakorlásának erőszakkal, fenyegetéssel jogtalanul akadályozásának bűntette;

A Btk. 174/A. §-nak a) b) pontjába ütköző, lelkiismereti és vallásszabadság szabad gyakorlásának erőszakkal, fenyegetéssel való akadályozásának bűntette;

A Btk. 225. §-ba ütköző hivatali visszaélés bűntette;

A Btk.186. § (1) bekezdésébe ütköző -a közúti közlekedés szabályainak megszegésével mások életét, testi épségét közvetlen veszélynek kitevő Közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt

Gergényi Péter rendőr vezérőrnagy- Budapesti Rendőrfőkapitány

(idézési cím: Budapest 1139. Teve utca 4-6.

Dr. Bene László rendőr altábornagy – Országos Rendőrfőkapitány

(idézési cím: Budapest 1139. Teve utca 4-6.

Dr. Dobozi József rendőr dandártábornok -a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka

(idézési cím: Budapest 1101. Kerepesi út 47-49. alatti ismert elkövetők,

valamint a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téren folyamatosan csoportosan tartózkodó rendőrnek látsó ruhát viselő, $1elfegyverzett, $1átható azonosító jelvény nélkül, $1setenként Rendészeti Biztonsági Szolgálat feliratú karjelzést használó ismeretlen elkövetők ellen.

Gergényi Péter elkövetőnek címezve 2006. december 1-n 16.45-kor egy

– a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó – Budapesti közterületre vonatkozó nyilvános rendezvényt jelentettünk be A bejelentéssel kapcsolatos ügy intézésére a Gytv.6.§-a alapján a Budapesti Rendőr- Főkapitányság illetékes.

A rendezvény bejelentett helyszínen és időpontban való megtartásának jogszabályi akadálya nem volt (jelenleg sincs) Egy – a polgárok részére kiépített,és a környezethez méltóan gondozott – nyilvános park azt a célt szolgálja, hogy rendeltetésének megfelelően használhassák. Ahogy az elmúlt évtizedekben is szokták.

Ezen közterületen rendezvény megtartása népképviseleti szerv zavartalan működését semmilyen módon nem akadályozza, vagy veszélyeztetné.

A közlekedést nem akadályozza, gyalogjárdával, felfestett kerékpár úttal van körbe véve.

Az ügy intézésére illetékes Budapesti Rendőr- Főkapitányság a törvényben előírtha táridőn belül nem hozott a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtiltó döntést.

Gergényi Péter elkövető az általa jegyzett 122-21/1151/2006. Ikt számú végzésben leírta: ” A bejelentett rendezvény a BRFK részéről hatáskör hiánya miatt, a gyülekezési jogról szóló 1989.évi III. tv. alapján az alábbiakra tekintettel nem bírálható el. A bejelentésben megjelölt helyszín kiemelten fontos, hiszen itt található a Magyar Köztársaság Parlamentje. Az Országház biztonságának, épségének megvédése a Rendőrség feladata, melynek során azonban biztosítani kell az ott dolgozó országgyűlési képviselők, közjogi méltóságok munkáját.”….. Úgy tűnik azzal sincs tisztában, országgyűlési képviselők, közjogi méltóságok munkájukat nem a parkban, nem a Kossuth szobornál végzik.

Gergényi Péter elkövető szerint:

“Az előzőekben foglaltak alapján, a Duna bal partja-Széchenyi alsórakpart és Széchenyi felsőrakpart a Garibaldi utca vonalában -a 2-es villamos sínpályája -Kossuth tér 18. szám vonalában -Duna bal partja által határolt területet biztonsági műveleti területnek nyilvánítottam, elsődlegesen 2006. október 23-tól november 24. napjáig, $1ajd ezt követően a biztonsági műveleti területté nyilvánítást meghosszabbítottam a szükséges ideig, a biztonsági kockázat fennállásáig”

Gergényi Péter elkövető hivatali helyzetével visszaélve leírja:

“A kialakított biztonsági műveleti területre tekintettel, a bejelentésben megjelölt helyszín tehát nem minősül a jelzett időszakban bárki számára korlátozás nélkül igénybe vehető területnek, így ott a gyülekezési jogról szóló 1989.évi III. törvény (a továbbiakban Gytv) hatálya aló tartozó rendezvény nem tartható.”

Gergényi Péter elkövető hivatali helyzetével visszaélve leírja:

“… bejelentésben meghatározott helyszínen, a Kossuth téren biztonsági műveleti terület került kialakításra, amely alapján a terület elveszítette közterület jellegét, tehát ott rendezvényt tartani nem lehet.”

“A biztonsági műveleti terület kialakítása azzal a joghatással, jogkövetkezményekkel jár, hogy a terület elveszti a Gytv.15.§ a) pontja értelmében vett közterület jellegét.

A gyülekezési jog fogalmilag kizárólag közterületen gyakorolható szabadságjog, Tekintettel arra, hogy a bejelentett rendezvény helyszíne nem minősül közterületnek, így az nem tartozik a Gytv. hatálya alá. Erre figyelemmel a rendőrség nem rendelkezik hatáskörrel a rendezvény fenti területen és időpontban tartandó elbírálása érdekében.”

Gergényi Péter elkövető hivatali helyzetével visszaélve megakadályozta, hogy Egyesületünk tagjai és a rendezvény iránt érdeklődők gyakorolhassák Alkotmányos jogaikat, veszélyezteti a járókelőket, lehetetlenné teszi a térképeken is feltűntetett kerékpár út használatát.

Gergényi Péter elkövető a Budapesti Kossut Lajos teret,és a Szabadság tér nagy részét ismeretlen okból vaskorlátokkal záratta körbe.

Gergényi Péter elkövető ezen súlyos bűncselekményeiről tudomása van

Dr Bene László elkövetőnek is mivel hivatali felettese.

Dr Dobozi József elkövetőnek, $1int a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnokának tudomása van Gergényi Péter Dr Bene László által elkövetett cselekményekről. Velük szándékerősítő módon csoportosan követik el a bűncselekmények sorozatát.

Dr Dobozi József elkövető parancsnoksága alatti szervezett fegyveres azonosító számot nem viselő beosztottja tartják jogellenesen megszállás alatt a Kossuth Lajos és Szabadság teret, $1értve ezzel feljelentők és a magyar polgárok ezreinek Alapvető Alkotmányos jogait.

Kérjük a nyomozás elrendelését, $1z ismeretlen személyazonosságú elkövetők személyazonosságának megállapítását, $1z így ismertté vált összes elkövető felelősségre vonását.

Kérjük, hogy a hazánk jó hírét romboló, $1olgárok jogait semmibe vevő gátlástalan agresszív csoportos elkövető szervezett bűnözők megfékezése, és az ismételt bűncselekmények megelőzése érdekében szíveskedjenek szükséges és lehetséges intézkedéseket megtenni.

Tisztelettel

Gecse Mária Havrilla István Hermán Péter
Túlélés 98 Egyesület

Budapest 2006. december 25.
Budapest 1046. Nádor u.36.

(EIN)

Published in: on 2006 december 30, szombat at 22:11  Hozzászólás